Sárospataki Füzetek 10. (2006)

2006 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Börzsönyi József: Támár és Amnon története irodalmi elemzése Shimon Bar-Efrat munkájában

Börzsönyi József Az Amnonra vonatkozó érvelés azt mutatja ki, hogy milyen kár lesz az, amit saját magának okoz, ha erőszakot követ el, olyannak fogják tarta­ni, mint egy irtózatos bolondot, mindazzal együtt, amit ez magába foglal. Támár itt megismétli azt a fogalmat, amit éppen előtte használt: ne tedd e%t ay irtózatos bolondságot. Az ismédéssel nemcsak hangsúlyozást és megerősí­tést ér el, hanem azt is, hogy a cselekedetről a kritika most már a cselek­vőre megy át, magának Amnonnak az elítélése erőteljesebb. Támárnak arra is gondja van, hogy ne tegye indokoladanul súlyossá a dolgot Amnonnak, nem azt mondja neki, hogy irtózatos bolond leszel, hanem enyhébb kifejezést választ: te olyan lennél, mint egy az irtózatos bolondok közül. (Mint Jób mondta — még erőteljesebben, mint Támár - mikor szembeszáll felesége szemrehányásával, nem nevezi irtózatos bolondnak, sem nem hasonlítja azok közül egyhez, hanem csak a szavát hasonlítja a bolond asszony szavaihoz: Úgy beszélsz mint ahogy a% irtózatos bolond asszo­nyok közül így Jób 2,10). Miután kérését előadta, majd érveket sorakoztatott fel Támár, egy pozitív javaslatot is tesz, jelezve ezzel, hogy van megoldás a problémára, ami miatt Amnon gyötrődik, olyan megoldás, ami nem tartalmaz sem szégyent, sem megvetést. Beszéljen a királlyal, aki nem fogja megtagadni tőle őt. Erről már korábban volt szó, hogy megengedhető lett volna, hogy feleségül vegye Támárt. Ezt a szemléletet igazolja az a tény is, hogy Támár érvelései között nem tesz említést arról, hogy köztük rokoni kap­csolat van. Ha ez a kapcsolat a vérfertőzés alapján lenne diós, biztosan utalt volna rá. Meg kell jegyezni, hogy Támár nemcsak hogy tesz egy' javaslatot, hanem az is hozzá tartozik, hogy olyan javaslatot mond, amely megvaló­sítható. Ha ezt a javaslatot Amnon elfogadja, kétségtelenül elnyeri Támárt, mert ha beszél a királlyal, az biztosan nem fogja megtagadni tőle. Ez az eljárás megérné Amnon számára a várakozást, mert nem tartalmaz semmi hántást, károkozást és biztosított vágyának teljesülése. A 14,vers. Támár erőfeszítése eredménytelen maradt. Amnon nem fogadta el javaslatát, mert nem érdekelte a házasság. Úgy tűnik, csupán vágyának a kielégítése volt a célja. Most már ádáthatóvá vált, hogy az elbeszélés kezdetén említett szerelem nem valami emelkedett, lelki érzés volt, hanem pusztán testi élvezet vágya. Hogy Amnon elvetette Támár kérését, azt nem is maga Amnon mondja ki, hanem az elbeszélő, annak ellenére, hogy eddig az Amnon és Támár közötti párbeszéd direkt be­szédben szerepel. Ez Amnon megvető viszonyulása Támárhoz, aki szá­mára nem több, mint szexuális tárgy, mert figyelemre sem méltatja hosz- szas beszédét, nem törődik azzal, hogy' válaszoljon, vagy egyáltalán reflek­táljon rá. Bár a Bibliában nem szokadan elbeszélésekben, hogy valakinek a válasza egy apellálásra inkább tettekben, mint szavakban jut tudomásunk­ra, jelen esetben az elbeszélő még nem is Amnon cselekedetéről tudósít, hanem csak annyit mond, hogy Amnon nem hallgatott hangjára. Infor­mációként ez a közlés felesleges, hiszen ezt ki lehet következtetni a bekö­86

Next

/
Thumbnails
Contents