Sárospataki Füzetek 10. (2006)
2006 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Börzsönyi József: Támár és Amnon története irodalmi elemzése Shimon Bar-Efrat munkájában
Börzsönyi József Támár és Amnon története irodalmi elemzése Shimon Bar-Efrat munkájában S himon Bar-Efrat a bibliai elbeszélések irodalomtudományi vizsgálatának főbb szempontjait részletesen fejtegeti a már először 1979-ben megjelent héber nyelvű művében, amely munkának két angol nyelvű kiadása is megjelent. Az utóbbi átdolgozott formában 1989-ben.1 Az előszóban említést tesz arról, hogy Gunkel végzett hasonló munkát a 20. század elején. A Genezishez írt kommentárja bevezetésének harmadik §-ában2 foglalkozik olyan kérdésekkel, amelyeket Bar-Efrat is elemez, mint a stílus egyszerűsége, könnyedsége, belső szerkezet, jellemzések, cselekményen belüli viszonyok, párbeszéd, leírás, a cselekmény aspektusai. Bar-Efrat 5 területet vizsgál részletesen: az elbeszélő szerepét, a szereplők jellemzését, a cselekmény kibontakozását, az események idejét és színhelyét, valamint a stílust. Minden vizsgált területet bőséges példával mutat be. Végül pedig egy összefüggő történet elemzését végzi el a bemutatott szempontok felhasználásával. Az elemzett példa Amnon és Támár története (2Sám 13,1-22). A részletes elemzés előtt azt a kérdést kívánja a szerző tisztázni, hogy Amnon vajon feleségül vehette volna Támárt vagy sem, hiszen féltestvére volt apjáról. A törvény ugyanis tiltja a mostoha testvérek házasságát (Lev 18,9 20,17 Deut 27,22). Bár Támár arra kéri Amnont, hogy kérje meg a királyt, és az biztosan nem fogja őt megtagadni tőle. Vajon megvolt ennek a lehetősége vagy sem? A rabbinusi magyarázat erre az, hogy Támár anyja Gesúr királyának a lánya, háborúban esett fogságba, és Dávid még azelőtt hált vele, mielőtt az áttért volna. Mivel Támár ezelőtt fogant, a zsidó törvény megengedi a házasságot (b. Sanhedrin 21a. Yebamot 23a.) Irásma- gyarázók azzal is érvelnek, hogy abban az időben még megengedett volt az ilyen rokonok közötti házasság, a környező népeknél is szokásban volt, nevezetesen Egyiptomban, de a Gén 20,12-t is lehet említeni. A tudósok kisebbsége van azon a véleményen, hogy a törvények értelmében Amnon nem vehette feleségül Támárt, azt pedig, hogy Támár kérte Amnont, hogy beszéljen az apjával, úgy kell ez esetben érteni, hogy ezzel mintegy sarokba akarta szorítani Amnont, hogy időt nyerjen. Ez azonban azért nem elfogadható, mert ha időt akart nyerni, akkor valami alapjának kellett lennie, hogy megvan a lehetősége annak, hogy majd elveheti. Ha Amnon kész feleségül venni Támárt, semmi mást nem kellett tennie, mint meg1 Bar-Efrat, Shimon : Narrative Art in the Bible. The Almond Press, 1989. Journal for the Stud)' of the Old Testament Supplement Series 70. 2 Gunkel, Hermann : Genesis. Übersetzt und erklärt von Hermann Gunkel. Sechste Auflage. Evangelische Verlagsanstalt Berlin, 1963. XXVII-LVI pp. 70
