Sárospataki Füzetek 10. (2006)
2006 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: Izsák megkötöztetése, mint Izráel szenvedésének szimbóluma
Izsák megkötöztetése, mint Izráel szenvedésének szimbóluma Zuidema fontos tanulmányokat vonultat fel, melyek ezzel a témakörrel foglalkoznak. Többek között így említi a következő műveket: Israel Levi : Bindung Isaaks und das Opfer Jesu, Geza Vermes: Erlösung und Gen22, L.A Snijders: Die Geschichte von Abrahams Prüfung. Izsák feláldozásának története van aki szerint annyira meghatározza az Újszövetséget (I. Levi, H.J.Shoeps), hogy Pál engesztelődésről szóló tanítása nem más, mint egyenesen a zsidó HT’P^ teológia keresztyén verziója25. Mások (mint pl.Snijders) egyező vonásokat fedeznek fel az iTTpl) irdalomban található Izsák feláldozásából fakadó szabadító erő és Krisztus engesztelő halálának tanítása között26. Vermes nem fogadja el azt a véleményt, mely szerint a keresztyénség az ilTpi? irodalomhoz való viszonyában biblia előtti pogányságba esett volna vissza, hanem a tradíció keletkezését inkább a IV. Antiochus Epifanes idején történt üldözés utáni (167 Kr.e.) és az Újszövetség születése előtti korra helyezi, mely aztán új tartalommal gazdagodott és új jelentést kapott. Vermes így erősíti az új- szövetségi ni’pP irodalom fogalmainak autenticitását.27 Mindezt azért kellett végig követnünk nagy vonalakban Zuidema tanulmányában, hogy értsük Elie Wiesel szavait, aki Izsák feláldozása történetét ma is a lehető legidőszerűbbnek tartja. Ismertünk zsidókat - mondja - akik látták fiaikat meghalni mint Ábrahám, annak nevéért, akinek nincs neve. Ismertünk gyermekeket, akik az őrület határán mint Izsák látták apjukat meghalni az oltáron tűztengerben, mely az egekig ért. Ismertünk zsidókat, akiknek korát senki nem tudta megmondani- és ők inkább megvakultak volna, mert látniuk kellett miként állt egymással szemben Isten az emberrel az ég láthatadan szentélyében, abban a szentélyben, melyet a holocaust kimondhatatlanul nagy lángjai világítottak be28. Zuidema Wiesel szavainak mindegyikében utalást lát az iTTpy tradíció elemeire. Andre Neher, Wiesel első könyvét fordított HTpP -nak nevezi: Belegondoltunk már abba —mondja Neher — hogy Wiesel első elbeszélése kezdettől fogva nem más, mint az TJT’fiV újra való megfogalmazása Auschwitz borzongató fényében? Apa és fia Isten hallgatásának csendjében mennek az áldozat helyére... Az ill’PP történetét azonban Wieselnél megperzselte a valóság tüze. Ez többé nem egy költő, vagy filozófus fantáziájának szüleménye; de nem is bibliai történet. Ez Auschwitz valósága: így kellett volna történnie a Bibliában.. ,29 Wiesel 3 akasztófáról szóló híres jelenetével kapcsolatban Zuidemának kérdései vannak, mely kérdések által a történet jelentése már 25 Zuidema i.m. 31. old. 26 Zuidema i.m. 32. old. 27 Zuidema i.m. 38. old. 28 Wiesel Bijbels Eerbetoon Porträts und Legenden 1976 59kk 77. old. - Zuidema i.m. 38. old. 29 Zuidema - Gottes Parmer 171kk - megjegyzi, hogy a hamu itt az ril’pB hamuja, melynek megváltó és tisztító hatása van Zuidema i.m. 39.old. 67
