Sárospataki Füzetek 10. (2006)
2006 / 1. szám - OKTASS, HOGY ÉLJEK! - Kocsis Attila: Örömfény keljen fel!
Kocsis Attila Örömfény keljen fel! A dvent az az idő, mikor sokan várnak valami nagy dologra, aminek jönnie kell. Olyan idő, amely teli van nyugtalansággal és kereséssel, az éjszakába való kiáltással, de amely már hirdeti is, hogy' egy távoli világosság a láthatáron van, a reggel már nincs messze. Az advent a kérdezésnek, a kérésnek, a zörgetésnek az ideje, de azt is jelenti, hogy a kérdezés, kérés és a zörgetés nem hiábavaló, mert Isten a régóta bezárt ajtókat ismét fel akarja nyitni és felelni akar az aggódó hívásra az Ö ígéretével: íme jövök! Az advent azt jelenti: O jön! „A régi elmúlt, és íme: új jött létre.” (2Kor 5,17) és mindaz, ami embereknél leheteden, Istennél azonban minden lehetséges. Egy új teremtés hajnalfénye látható már az égen: „Magas hegyre menj föl, ki örömet viszel Sionnak... kiálts, ne félj! Itt van Istenetek!” (Ezs 49,6) Világosság jön, feltámad az Úr dicsősége: ez az advent ideje. Még olyan komoly és buzgó emberi vezeklés-felhívások sem teremthetik meg Isten adventját (emberek egyáltalán nem teremthetik meg), még olyan nagy és hatalmas egyéniségek sem, mint Keresztelő János. Isten teremti, O indítja úrnak, az advent az O ideje. O akar jönni, és mivel O közeledik a mennyből, azért lesz advent a földön. Keresztelő János nagysága abban van azonban, hogy megérti Istennek ezt a szándékát. Ami őt minden más embertől megkülönbözteti, az, hogy neki füle van, amivel hall és szeme van, amivel lát. Hallja a magasban végbemenő megmozdulásokat és az angyalok távoli énekét, és látja a láthatár fényes derengését, ami a hajnalt jelenti. Korábban és élesebben lát és hall, mint bárki más. Mikor még a puszta magányában és körülötte az embervilágban semmi sem mozdult, ő már látta Isten közeledésének első jelét. Élesen odanézett, oda figyelt és kiáltott: Isten akar jönni! Mert ez az adventi idő a maga teljesebb értelmében: nemcsak Isten jövetele tartozik bele, nemcsak a pusztában prédikáló szava, hanem azok az emberek is, akik hallják azt és megmozdulnak, befogadják és vele együtt kiáltanak, néznek és várnak. Azok az emberek, akik hasonlóan az okos szüzekhez, készen vannak, hogy a vőlegényt fogadják... azok az emberek, akik hasonlóan a szolgákhoz éberen vannak, felövezve égő lámpással, ezek is hozzá tartoznak: az adventi időhöz. A kérő özvegy is hozzátartozik, aki erősen zörget a bíró kapuján, a tékozló fiú, aki magába száll és haza indul atyjához és a szegény vámszedő, aki a templomban távol áll és csak egyet tud mondani: „Isten, légy irgalmas nekem bűnösnek.” (Luk 18, 1) Igen, mindezek hozzátartoznak az adventi időhöz. Ezek 5
