Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Horváth Krisztina: Protestantizmus Magyarországon a felvilágosodás korában
Protestantizmus Magyarországon a felvilágosodás korában lókra, és az unitáriusoktól is vettek el épületeket. A közhivatalokból leginkább ez utóbbiakat szorították ki, és a helyzet Mária Terézia uralkodása idején tovább rosszabbodott. Mária Terézia és az ellenreformáció A magyar protestánsok hűségesen kivették részüket az osztrák örökösödési háborúból, és azt remélték, hogy a királynő nagyobb megértést tanúsít majd egyházukkal szemben, mint III. Károly. A helyzet azonban nem változott és tovább folyt a csendes ellenreformáció. Barkóczy Ferenc esztergomi érsek tervét a királynő is elfogadta, melynek célja a protestantizmus eltemetése volt. A protestánsok lakta vidékeken új katolikus püspökségek alakultak. Különféle egyesületek és Mária- társaságok jöttek létre az áttérők jutalmazására, és a reverzális kényszer is állandósult. Csak a nem római katolikus fél térítvényének fejében eskették meg a vegyes vallású párokat. A térítvény arról szólt, hogy a születendő gyermeket katolikus vallásban fogják nevelni. Vegyes házasságban élő protestáns vallású nőkkel szemben a gyermek erőszakos elvétele is előfordult. Uralkodásának negyven éve alatt körülbelül kétszáz templomot vett el a protestánsoktól. Rekatolizáló feladattal szerzetesrendeket telepített le az országba, mert annak déli része nem tudta ellátni a hadsereget. Mivel az államérdek szükségessé tette, később némileg enyhített a szigoron és a szabad vallásgyakorlat ígéretével protestáns telepeseket is toborzott. Több jóindulatra ezek az emberek 1767-től számíthattak, ekkor lett József császár kormányzótárs. Felvilágosult szellemű befolyása az egyházpolitikában is éreztette hatását. II. József Türelmi Rendelete A katolikus egyház segített az államhatalom központosításában, ugyanakkor érezhető volt már az ellenreformáció kimerülése is. II. József válaszút elé kényszerült. így választotta a belső békét, népeinek szabad fejlődését és a „türelmet”. Valláspolitikájának célja a főpapság hatalmának korlátozása és a Vatikán befolyásának megszüntetése volt. Miközben világi kézbe adta a cenzúrát, ismét életbe léptette a Placetum regiumot.6 Az elmélkedő életet folytató szerzetesrendeket feloszlatta. A protestánsok számára II. József legfontosabb intézkedése a Türelmi Rendelet volt. Az 1781-ben kelt rendelet korlátok között szabad vallásgyakorlatot biztosított. Már nem csak artikuláris helyeken lehetett gyakorolni a vallást, hanem mindenütt, ahol legalább száz protestáns család volt. (Később már csak ötvenet kívántak meg.) Lehetővé tette számukra templom, iskola és 6 Királyi tetszvényjog a pápai rendeletek és körlevelek kihirdetésével kapcsolatban. 91
