Sárospataki Füzetek 9. (2005)

2005 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Novák István: Az egyházi elit

Novak István

Az elitre háruló ez az iránymutatás — ugyancsak értelemszerűleg — az életvitel kialakítását szolgálja. Azzal a tartalommal, amit az előzőek során felvázoltunk. Elsőrenden persze befelé, magára az egyházra, mint sajátos társadalomra irányulólag, és másodsorban az egyházat körülvevő világi társadalom egészét célba véve.

c) A minden elitekre háruló — tehát általános — szerepkör harmadik tényezője a közvetítés. Ezt a feladatot az egyházi elit — a dolog legtermészetesebb módján - az Ige közvetítésével látja el. Mind a hallható, mind a láthatóvá tett Igét megjelenítő és szolgáló összes módozatokkal. A „tegyetek tanítványokká minden népeket” krisztusi rendelkezésének megfelelően és az apostoli „alkalmas és alkalmatlan" időket felhasználó „indulattal. ” Ezt a tevékenységet persze a reá háruló kettős irányban, tehát befelé az Egyház kereteiben munkálkodólag, kifelé az össztársadalom egészére irányuló szándékkal. Mindkét irányú feladatát a kötöttség, a kizárólagosság és a hitelesség jellemzi. Kötöttség, mert az egyházi elit az Igével /annak szolgálatával/ összeforrott, ahhoz kötve van. Mást nem, csak az Igét közvetítheti. Ha ettől eltérne, más eszmét, nézetet, filozófiát, politikát szólna, vagy kapcsolna ide, magával az Igével ütköznék össze. Az igehamisítás minden katasztrofális és infernális következményével, átkával. Ez egyben a korlátozott kizárólagosság követelményét is jelentheti. Közelebbről azt, hogy az Ige hirdetésének általános - de itt sem mindenben egységes — megengedettsége — mi több: kötelezettsége — mellett az ide kapcsolódó bizonyos szakrális cselekmények végzését csak a lelkészi /papi/ rétegnek engedi meg. Protestánsoknál a keresztséget és az úrvacsorát, míg a katolikusoknál a teológiailag kezelt szentségek teljes körét ide értve. Kötöttséghez és kizárólagossághoz pedig harmadikként és természetes jelleggel a hitelesség is kapcsolódik. Amit az egyház elitje itt mond, tesz vagy cselekszik, az befelé és kifelé is hiteles, tehát „igazoltan eredeti."

III.

A magyarországi gyakorlat útjain

Egyházi elitkép Magyarországon

A magyarországi nagy történelmi — leegyszerűsítve: római /görög/ katolikus és protestáns — egyházak keretében működő elitek mai állapotáról /helyzetéről/ adható és megközelítőleg elfogadható felvázolásánál helyesnek mutatkozik azoknak a jellemzőknek szemügyre vétele, amelyeket az általános egyházi elitképnél - az előzőek rendjén — már betekintettünk. Mindenesetre a felesleges ismétlések kizárásával, ám ugyanakkor mégis úgy, hogy a jellegzetességek jól kitapinthatok legyenek.

44