Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Németh Csaba: Némethi Ferenc, Tokaj kapitánya
Némethi Ferenc, Tokaj kapitánya kiindulván hajnal előtt a mieink táborára éré, oly nagy hallgatással élvén a setéiben, hogy elkerülvén a császár hada sírásóját ... elébb rájok üte, hogy semmint ötét Tokajból kiindulni vélnék. Annak okáért a félig aluvókra ... rájok mennek, ...a császár népe-féle ide s tova kergettetik, és sokan meghalnak. Bebek, midőn lóra akarna ülnie, homlokban megsebesíttetik, hátban is ökleltetvén, de agfegyverderéktól megoltalmasjatván bátorságos helyre szalad... Pét hőt a setétség fedez be, s ő is kicsinnyé megsebesítetvén kevesedmagá- val elszaladván Göncre mene. Kiknek mindkettőnek az( egri lovasok, kik oda estve érkezzenek vala, és Sennyey Zsigmond, a sárost hadnak kapitánya, igen erős hadakozz ember segítségekre s megmaradásokra lőnek, hogy ... a% ellenség kezyébe ne esnének.”228 Az erdélyi történetíró a császáriak kudarcára helyezte a hangsúlyt: “miután övéik közfii igen sokat elvesztettek, a végveszdelembőlfutással menekültek meg.”229 Más is úgy látta, hogy a csatából “németek és magyarok együtt futottak; kevesen, akik lóra tudtak sztálini védekezek, végül is próbálták volna rézfigyúikat elvontatni — miközben Bebek a homlokán megsebesült, Pethő János pedig fogságba esett,”230 * Istvánffy mégis igyekezett lekicsinyelni az eset jelentőségét. Fanyalogva jegyezte meg, hogy “Bizony dolog nem igen tettetes nagy győzöm volt, de aki Némethynek s az{ erdélyieknek sfveket annyira megöregbíté ésfelfuvalkodtatá, az£ vitéZő nép is aZ cizy égig magasZalván, hogy megvetvén a császár hada féléket, nagyobb dolgok próbálására szándékozzanak.”™ E sikeres haditett időpontját nem könnyű tisztázni. Annál inkább, mert úgy a szereplőket, mint a helyszínt, sőt nagyjából az eseménymenetet tekintve is feltűnő a hasonlóság az 1558. júliusi támadással. Istvánffy Telekessy halála és utódjának, Zay Ferenc főkapitánynak a megérkezése közötti időpontra helyezte. Telekessy 1560. május 30-án halt meg, Zay pedig szeptember végén ért Kassára. Mivel Forgách Ferenc a szüret után említi, így 1560. szeptemberéhez lenne köthető. Óvatosságra int azonban, hogy mind Bethlen, mind Forgách még Izabella királynő halála előtt adják elő a történetet. A királyné életét pedig 1559. szeptember 15.-én egy lázroham oltotta ki.232 Ám Istvánffy bizonyos értelmezése megengedné az 1559. szeptember elejei időpontot, hiszen Telekessyről, miután 1559. januárjában visszatért Kassára csupán annyit közöl, hogy betegségbe esését követően hamarosan meghalt. Ezt úgy is felfoghatnánk, hogy a betegsége idején Pethő helyettesítette, s így 1559. őszén vezethette volna ő a Szerencs elleni támadást. A legújabb végvidéki főkapitányokról készített lista alapján viszont ez igencsak kétséges. Pethő ugyan 1559-ig töltötte be a kassai kapitányi tisztet, de 1559 márciusa és augusztusa között ideiglenesen Melchior Roblest találjuk a helyén.233 Akkor 22» Istvánffy 288-289. 22‘J Bethlen 214. 23,1 Forgách 164. 23> Istvánffy 289. 232 Istvánffy 288., Forgách 163., Veress 478. és 483. 233 Pálffy Géza: Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány-helyettesek Magyarországon a 16—17. században. In.: Történelmi Szemle 1997/2. 272. 83
