Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Fekete Csaba: Veresegyházi négyszáz szarvashibája
Fekete Csaba legcorrectibhnzk; még-is T. Tsétsi Uram egynéhány száz errort deprehendi2 benne, a’ Bibliánk nyomtatásakor. Athias12 13 14 egy-egy aranyat Ígért minden errorirt az ő Sidó Bibliájában, ha ki mutat, annyira bízott hozzá: még-is Angliában egy Sidó azt mondotta felőle, hogy tsak ő-is 400ig való errort talált benne. Magam-is az enyém felől több reménséggel voltam: tsak elálmélkodtam osztán annakutánna, hogy-hogy maradhatott benne ez vagy amaz vétek. Ezt az imperfectior, megtapasztalván mindazáltal, nem kell zW«r/najokban eltsüggedniek az embereknek: hanem iparkodniok kell, és vágyni igyekezve a’ perfectiori^ Leírta Mentségé ben, tudunk immár négysgás^ hibáról. Azt is tudjuk, hogy ezek a héber Biblia legjobb XVII. századi kiadásában maradtak benne szorgos javítások után, de volt lelkiismeretes hozzáértő, aki megvizsgálta és megállapította ezt Angliában. A Vulgata szintén legjobbnak tartott hollandiai kiadásában is talált azonban az Aranyos Biblia szövegét gondozó egyik munkatárs, a későbbi igen nagy hatású pataki professzor, több száz sajtóhibát. Ennek híre is a Mentség révén jutott el hozzánk. Nos, úgy látszik, ezt eleink is mind tudták. Ettől fogva ezek a hibák és hibáztatások a maguk sajtos módján éldegélnek. A Mentség sok példányát megsemmisíttette az egyházi bíróság néhány okos, de gonosz indulaté és rátarti vezető lelkész hatására. Akik elolvashatták, megjegyezték, tovább hagyományozták tartalmát és adatait. Meg aztán Tsétsi János (1650-1708) professzor körében is, a többi Németalföldön tanult diák révén is elterjedhetett, ha más forrásból nem jutott tudomásukra az érdeklődő magyaroknak, hogy bizony akadnak elnézések és javítatlan hibák kiváló nyomtatványokban. Bibliákban is. Azután már a szárnyra kelt hír járta a maga útját. Példaszót, szállóigét formálhatott minden hibátlannak vélt és szánt alkotásról négys%á% hiba... *** Alig néhány évtized telt el attól fogva, hogy a bénán sínylődő nyomdász poraira a Házsongárdon ráhelyezték a végső tisztesség nehéz kövét, a tiszántúli szuperintendens Zoványi Pap György (1656—1758) ambiciózus körlevelet küldött szerte az énekeskönyv új felfogású átszerkesztése érdekében. Öndicséret gyalázat, tehát a szuperintendens a nézetét pártolókra hivatkozott, és az örökölt énekeskönyv árnyékát festette minél nagyobbra. Felsorolta levelében a reformáció korában éneket írók nevét is. majd így folytatta: 12 vett és^re, figyelt meg 13 Joseph ben Abraham Athias (kb. 1610-1700) Amsterdam egyik legjobban felszerelt nyomdájának és kiadójának tulajdonosa. A legszebb héber nyomtatványok között tartják számon Bibliáját, ez először 1665-ben, a második, még gondosabban átnézett kiadása 1677- ben jelent meg. Korrektora maga a híres lejdai héber professzor J. Leusden (1624—1699) volt. 14 M. 'Tótfalusi K. Miklósnak maga ssgmélyénck, életének, és különös tsclekedetinek mentsége... Mellyel most ujjolag kinyomtattak Tolnai Gábor bérekessfö-bes^érlévcl Gyomán, Nyomtattatott Kner Izidor Betűivel 1940. Esztendőben. E8“ = 79. — RMK I. 1528. - HáIMAN GYÖRGY kiadásában (Bp. 1987.) ez a rész a 112. lapon olvasható. 60
