Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Börzsönyi József: Az Ószövetség irodalmi értelmezése
AZ ÓSZÖVETSÉG IRODALMI ÉRTELMEZÉSE ként kezdenek hozzá a bibliai elbeszélések elemzéséhez különösebb teológiai képzettség nélkül, esedeg a héber nyelv ismerete nélkül is. Egy ilyen rendkívül termékeny író a holland irodalmárnő, Mieke Bal. A 80-as évek közepétől sorra jelenek meg bibliai elbeszélésekkel foglalkozó kisebb- nagyobb kötetei.68 A Rochester-i egyetem irodalomprofesszora, de korábban Amsterdamban volt irodalomprofesszor. Az általános irodalomkritika területén kiválóan iskolázott hölgy, széles körből kölcsönöz magyarázási eszközöket a bibliai elbeszélések vizsgálatához. Ügyesen használja a szemiotikái, pszichológiai, antropológiai ismereteket. Munkái kihívást jelentenek a teológia területéről irodalmi értelmezéssel foglalkozók számára, hogy vizsgálataikat szélesebb, interdiszciplináris szemlélettel végezzék. Bal határozottan állítja azt is, hogy „narratológiája”, amely strukturalista gyökerű, nem az egyedül „helyes” magyarázat kíván lenni, inkább annak szánja, hogy amikor egyfajta koncepcióval kifejt egy elbeszélést, akkor azzal a megvitatás lehetőségét tárja az olvasó elé. Gyakran használja az irodalmi vizsgálatok egyik eszközét, a nézőpont szerinti értelmezést, a feminista olvasási módot „focalization”-nak nevezi. Korábbi publikációi után 1991-ben is kiad egy kötetet,69 amelyben olyan tanulmányokat gyűjt össze, amelyek az addig eltelt 10 esztendő termései, részben már máshol megjelentek, részben újak. Az újabb munkája pedig a Bírák 19-cel foglalkozik.70 Nem kisebbítve Mieke Bal tudományos tevékenységét, és műveiből hasznosítva a jó és nem pusztán szubjektíve érdekes eredményeit, ismét fel kell idéznünk a Northrop Frye értelmezése fölötti vita kérdését, nem szükséges-e az értelmezéshez a bibliai elbeszélések esetében ugyanannak a Léleknek a jelenléte, aki a megíráskor a szerzőt ösztönözte és vezette. Ha valaki akár tudatosan, vagy akár a tudomány nevében ezt elutasítja, azt utasította el, ami éppen megkülönbözteti a bibliai elbeszélést vagy költeményt a profán irodalmi alkotástól. Vagy egy irodalmártól ez nem is várható el? Lehet, hogy tudományosan, módszertanilag helyesen elemzett és értelmezett egy elbeszélést vagy költeményt, de mellőzött valamit, ami ezeknek az „irodalmi alkotásoknak” nélkülözhetetlen része. A 90-es évekre jellemző a növekvő különbözőség. Cheryl Exum és David Clines gyűjteményes kötetet adnak ki,71 amelyben a következő szerzőkkel találkozunk: Alice Bach, Robert P. Caroll, David Jobling, 68 Mieke Bal: Narratology. Introduction to the Theory of Narrative. Toronto, 1985. Második kiadása szintén Toronto, 1997. Lethal Love. Feminist Literary' Reading of Biblical Love Stories. Indiana University Press. 1987. Indiana Studies in Biblical Literature Herbert Marks and Robert Polzin General Editors. (Eredetileg franciául írt mű: Femmes Imaginaires.) Murder and Difference. Gender, Genre and Scholarship on Sisera’s Death. Indiana University Press. 1988. Indiana Studies in Biblical Literature. Death and Dissimmetry. Chicago University Press. 1988. 69 Mieke Bal: On Story-Telling. Essays in Narratology. Sonoma, California. 1991. 7,1 Mieke Bal: A Body of Writing. Judges 19. 1993. 71 The New Literary Criticism and the Hebrew Bible. Sheffield, 1993. JSOT Supplement Series 143. 55
