Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Börzsönyi József: Az Ószövetség irodalmi értelmezése
AZ ÓSZÖVLTSKG IRODALMI ÉRTKLMKZÉSK módszerét „aesthetic criticism” elnevezéssel illeti.22 Bár az elnevezés eltérő az eddig említett irányzatoktól, de nem új irányzatról, nem új kutatási módszerről van szó, és a későbbiek során sem találkozunk külön esztétikai kritikai irányzattal, inkább az útkeresés jelét láthatjuk az eltérő elnevezésekben. így találkozhatunk a „narrative analogy” megjelöléssel is. Robert Alter és mások hatására Denverben a St. Thomas Seminary-ben Peter Miscall egy cikk formájában adja közre kutatásának eredményét, amelyet narratív analógiának nevez. Előkészítő munkának tekinthetjük még David Robertson írását, amely az Exodus 1-15. fejezeteivel foglalkozik, valamint Jóbot és a 90. zsoltárt vizsgálja, nem mint elbeszéléseket, hanem mint költői alkotásokat.23 1976-ben elindul egy újabb folyóirat, amely ezt a nevet viseli: The Journal for the Study of the Old Testament, számai mindmáig megjelennek. Alapítói: David J. A. Clines, David Miller Gunn és Philip Davies. Ez a folyóirat is teret kíván kínálni az irodalmi kritikai munkáknak. Sőt a Society of Biblical Dterature társaság a folyóirat számai mellett egy sorozatot is létrehoz, amely mellékletként jelenik meg, mára már több száz kötet jelent meg ebben a sorozatban, természetesen szerteágazó témákkal foglalkozva. Hasonlóképpen jár el a Semeia folyóirat is, amely szintén melléklet sorozatot jelentet meg. A több helyen folyó, egymástól független előkészület után 1980 körül egy nagy áttörés következik. Néhány döntő fontosságú munka megjelenése jelzi ezt az áttörést. Ezt követően szinte azt lehet mondani, hogy az irodalmi kutatás uralja a területet, amelyen belül az elbeszélések vizsgálata önálló tudományággá nőtte ki magát. Nézzük meg, kiknek a munkái jelentik a fordulatot! 1980-ban jelenik meg Robert Polzin munkája, amely a Deuteronomista művet vizsgálja, először az első kötetben Mózessel kapcsolatban.24 Később a második kötet kiterjed a további részekre. Itt kell említeni David Miller Gunn munkáját Saul királyról, amellyel határozottan túllép a forrás-kritika határain.25 O maga számítja ezt a munkát az áttörést hozó művek közé. A következő esztendőben jelenik meg Cheryl Exum Sámson történetét feldolgozó kötete, amely egy sorozat kezdetét képezi, ahol különböző szövegek válnak a vizsgálat tárgyává egyre növekvő feminista érdeklődéssel. Jelentős szerepe van az áttörésben az 1981- ben induló zsidó irodalomtörténeti folyóiratnak, a „Prooftexts”-nek.26 A folyóirat komoly elkötelezettséget mutat a Biblia irodalomkritikai vizsgálata iránt. Gyakran találhatjuk benne Edward Greenstein értékes cikkeit a New York-i Jewish Theological Seminary-ból. Egy gyűjteményes tanul22 James L. Crenshaw: Samson. A secret betrayed, a vow ignored. John Knox Press Atlanta. 1978. 23 David Robertson: The Old Testament and the Literary Critic. Fortress Press, Philadelphia, 1977. 24 Robert Polzin: Moses and the Deuteronomist. A Literary Study of the Deuteronomic History. Part One. Deuteronomy Joshua Judges. The Seabury Press. New Yorki 980. 25 David M. Gunn: The Fate of King Saul. An Interpretation of a Biblical Story. Sheffield, 1980. JSOT Supplement Series 14. 26 Prooftexts. Journal of Jewish Literary History. 47
