Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Börzsönyi József: Az Ószövetség irodalmi értelmezése
Börzsönyi József A ószövetségi bibliai elbeszélések irodalmi tanulmányozásának különböző gyökerei vannak. Jelentős ösztönzés származik a szekuláris irodalomtudomány területéről. Ebben közös a hatás eredete az Újszövetséggel. Nem tagadható az általános nyelvészeti kutatás befolyása, talán különös erővel hat a strukturalizmus irányzata. Jelentős a zsidó irodalomtörténet kutatóinak Bibliára irányuló munkássága. Nézzük meg, hol és hogyan követhető ez nyomon az elbeszélések vizsgálatának irodalmában! Edwin Marshall Good Stanfordban már 1965 előtt készített irodalmi tanulmányokat az Ószövetséggel kapcsolatban, de kb. egy évtizedig ezek nem jelentek meg, majd először 1965-ben kiadásra kerültek.8 Mások is dolgoztak a módszerrel egymástól függetlenül, anélkül, hogy tudtak volna egymásról. Meir Sternberg a tel aviv-i egyetemen. Munkái először csak ivrit nyelven jelentek meg, ezért elég szűk körben voltak ismeretesek. Akkor vált jobban ismertté, amikor nagyobb munkája angolul is megjelent.9 A Dávid és Betsabé történetét már korábban, 1968-ban feldolgozta, aminek angol fordítása is megjelent folyóirat cikkeként.10 11 Az előkészületek után döntő munka lesz Robert Alter könyve, de előzőleg ő is a Commentary című folyóirat cikkeiben közölte kutatásainak eredményeit, 1975 ésl980 között.11 Ugyanebben az időben a hollandiai Leiden egyetemének irodalomprofesszora, Jan Fokkelman is a narratív módszerrel kezd dolgozni. Első munkájában, amit aztán majd több terjedelmes mű követ, a Genesis elbeszéléseivel foglalkozik.12 Vele egy időben hasonló módszerrel dolgozik a Londonban élő rabbi, Jonathan Magonet, aki Londonban, majd Jeruzsálemben végezte tanulmányait, és a Jónás könyvét dolgozta fel ugyanezzel a módszerrel.13 Jelentős előrelépést jelentett ezen a területen Shimon Bar-Efrat munkálkodása. írásai először csak ivrit nyelven jelentek meg, így elsősorban azok számára adott új ismeretet, akik olvastak ezen a nyelven, így maga Robert Alter is köszönettel említi meg és használja fel Bar-Efrat eredményeit. Első e témára vonatkozó átfogó, összegző írása 1979-ben jelenik meg még héberül, 1984-ben ennek újabb kiadása is kö8 Edwin Marshall Good: Irony in the Old Testament. Westminster. 1965. Második kiadás: The Almond Press. Sheffield. 1981. Bible and Literature Series. General Editor: Darád M. Gunn. 9 Meir. Sternberg: The Poetics of Biblical Narrative. Ideological Literature and Drama of Reading. Indiana University Press. 1985. 10 Poetics Today 1968. 7. 11 A kevésbé ismert Commentary zsidó folyóirat számaiban. Az amerikai zsidó közösség folyóirata, amely havonta jelenik meg. Robert Alter: A Literary Approach to the Bible. In: Commentary 1975. december, 70-77. pp. Biblical Narradve. In: Commentary 1976. május 61-67. pp. Character in the Bible. In: Commentar)' 1978. október, 58-65 pp. Joseph and His Brothers. In: Commentary 1980. november, 59-69 pp. 12 Jan P. Fokkelman: Narrative Art in Genesis. Specimens of Stylistic and Structural Analysis. Van Gorcum. Assen/Amsterdam. 1975. Studia Semitica Neerlandica 17. Újra nyomtatva a JSOT Supplement sorozatban 1992-ben. 13 Jonathan Magonet: Form and Meaning. Studies in Literary Techniques in the Book of Jonah. Peter Lang. Frankfurt/M. 1976. Beiträge zur biblischen Exegese und Theologie. BET. Band 2. Második kiadása az Almond Kiadónál 1983-ban. 44
