Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: Simon Wiesental emlékére
Enghj Sándor de akkor is jelen van ebben a világban, tud a szenvedésről. “lm Manifestationsrauch der Opfer findet diese Selbstbeschränkung statt und zugleich ein Biologischwerden Gottes, des Körperlosen, der sich so einen sporadischen Körper schafft”49. Ben- Chorin Goldberg fejtegetésében rámutat arra a hasonlóságra, melynek révén ez a zsidó gondolkodás közel áll a keresztyénség eucharistia felfogásához, miszerint az eucharistia elemeiben is ott van a végtelen a végesben, mintegy Isten megtestesüléseként. Ben-Chorin zsidó gondolkodása a keresztyén elemeken keresztül is kész bizonyítani, hogy Isten része ennek a világnak és ezzel együtt a szenvedésnek is. Más kérdés persze, hogy Goldberg, mivel nem látja az áldozat kijelentett voltának régi idők szerinti gyakorlatát, amelyben Isten transzcendenciája immanenciává lesz, számára Isten éppen így válik kirekesztetté a világból, vagyis nem felelős az igazak szenvedéséért, mely szenvedés éppenhogy a démoni erők hatalmának, a világ Istentől való elhagyattatásának logikus következménye. A Goldberg féle gondolkodás a teodicea kérdésének elutasításával elszigetelt jelenség a zsidóságon belül, mégis fontos elemként tartalmazza a megváltadan világ állapotának zsidó gondolatát. Ezek után kérdezhetjük, hogy öröm van-e a mennyben, - úgy, ahogy Kierkegaard gyerekkorában hallotta, s minél jobban belegondolt Isten örömébe, annál inkább csak a gyászoló Istent tudta elképzelni, aki mindenkinél jobban tudja mi a gyász50. Istennek sok oka lehet a világ feletti szomrúságra. A rövid Kierkegaard idézetből nem derül ki, hogy Isten miért lehet szomorú, de valószínű Kierkegaard is a saját énje tükörképében látta a maga Istenképét és lehet, hogy a saját szomorúságából indult ki akkor, amikor Isten képét megrajzolta. Az emberi bűn és a szenvedés fölött mindenesetre van mit szomorkodni a holocaust eseményei után. A puding próbája a megevés. Mondjuk ezt olyankor, amikor tudjuk, hogy a dolgok a gyakorlatban méretnek meg igazán és akkor derül ki azok valódi haszna, értéke, lényege. Sok szép elmélet létezik a szenvedésről, nagyon mély, értékes gondolat forámájában. Sok elmélet ki is állta már a próbát ezek közül a történelem folyamán. A zsidó nép számára azonban kimondhatadan nagy szenvedést hozott a nemzed szocializmus, amikor valóban nagyító alá kerültek a szenvedésről szóló elméletek, hogy miként birkózik meg a zsidóság a szenvedés kérdésével akkor, amikor egzisztenciálisan, húsba vágó módon teszi fel az élet a szenvedés kérdését. Amint a holocaust történénete mutatja, nem mindenki találta meg szenvedése értelmét egy-egy helyzetben a gettóban, a koncentrációs táborban, akik aztán a szenvedés nyilvánvalóan értelmetlen volta miatt össze is omlottak lelkileg, vagy ki is vetkőztek önmagukból. A csoda tulajdonképpen az volt, amikor valaki nem tört össze bensőleg teljesen és arra is képesek voltak, hogy ne gyűlöljék kínzóikat, vagy gyilkosaikat. Maradt fenn az egyik halláltáborból olyan imádság, melyben valaki bocsánatért esedezik, 49 Ben-Chorin i.m. 57. old. 50 Ben-Chorin i.m. 57-58. old. 34
