Sárospataki Füzetek 9. (2005)

2005 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Frank Sawyer: A gondviselő félelem

A GONDVISELŐ FÉLELEM

Az Istennel kapcsolatos paradoxon - aki van s aki még sincs - hosszú teológiai hagyományt és hitbeli megtapasztalást tudhat maga mögött. A misztikusok csakúgy, mint a dialektikus teológia azt hangsúlyozta, hogy mihelyt kimondunk valamit Istenről, annak a veszélye fenyeget, hogy Istent a magunk alkotta istenképre szűkítjük. Isten soha sem pontosan olyan, mint amilyennek mi határozzuk meg. A teológiai tanok segíthetnek, de akadályozhatnak is, hiszen amint úgy tűnik, hogy Istent sikerült rendszereinkbe beszorítani, azonnal észre kell vennünk, hogy Istent nem lehet foglyul ejteni.

Ez visszavezet bennünket a hit gyermeki megtapasztalásához. Kányádi megfogalmazása hasonló Tennyson mondanivalójához:3

Our litde systems have their day;

They have their day and cease to be: They are but broken lights of Thee, And Thou, O Lord, art more than they.

Oh yet we trust that somehow good Will be the final goal of ill,

To pangs of nature, sins of will, Defects of doubt, and taints of blood;

Behold, we know not anything;

I can but trust that good shall fall At last — far off — at last, to all,

And every winter change to spring.

So runs my dream: but what am I?

An infant crying in the night:

An infant crying for the light:

And with no language but a cry.

Kis rendszereink ideikkel tűnnek, Napjaikkal megszűnnek létezni:

Ok csak fényeid tört sugarai,

Uram, fölötte vagy Te mindegyiknek.

De ó mi mégis bízzuk, hogy jóvá lesz Végül mindaz, ami még rossz,

Test kínja, s akarat — a gonosz,

Kétkedés, és vér szennyeinek terhe.

Lásd, mi tudni semmit sem tudunk: Remélhetem csak, hogy eljön majd a jó Végül mindenkihez végre a távolból,

És minden telünkből lesz tavaszunk.

így álmodom álmom, de mégis mi vagyok? Az éjjelében zokogó gyermek: Világosságért zokogó gyermek:

Ki beszélni nem, csak sírással tudok.

Hasonlóképpen Kányádi is a gyermeki bizalomhoz érkezik el, és rájön, hogy nem határozhatjuk meg, mit cselekszik Isten, miért enged meg annyi szenvedést és rosszat.

Apokaliptikus vég

A Halottak napja Becsben a világvége apokaliptikus látomásával zár. Illik a vershez, hiszen teológiai és filozofikusan kozmo-logikus. A Kányádi által felvázolt apokaliptikus sorok csak vázlatok maradnak, kísérletek annak kimondására, amit nem lehet kimondani. O mégis rászánja magát:

3 A versszakok Tennyson In Memoriam A.H.H. c. hosszabb verséből származnak, melyet egy közeli barátja halála (1883) utáni időszakban írt. Az itt idézett verssorok szétszórva találhatók a versben. A vers ismertetését lásd John D.Jump szerk., Tennyson: In Memoriam, Maud, and Other Poems (London: Dent & Sons, 1974). (A fordító megjegyzése: nem találtam meg a vers magyar műfordítását, az itt közölt fordítás a szószerinti jelentést igyekszik visszaadni.)

13