Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 1. szám - MÚLTUNK - Hörcsik Richárd: Bocskai István, a református politikus
Hörcsik Richard 5. Ez a mély biblikus hit ruházta fel, egy másik olyan tulajdonsággal, ami kottásai között szintén igen ritka volt: hogy tudnillik mind a Hajdúkat, mind a Székelyeket, az isteni gondviselés szabadító tervébe es^kö^nek tekintette. Bocskai szerint nekik is szólt az isteni elhívó parancs. "A hajdúkatf'ólébreszté ésfelkölti az Isten." Ez a mély, bibliás hite indította arra, hogy ember számba vegye, először történelmünk során, a hajdúkat.11 Neki nemcsak ügyes fegyverforgatókat jelentett. Bizony, az akkori politikai elittől, fényévnyire állt ez a gondolkodás, akik valljuk be őszintén, csak az Aranybulláig illetve Webőczyig, meg a saját zsebükig láttak, ezzel is kizárva a közös ügyből az egyszerű népet. Bocskai viszont a kálvini ellenállás, bibliai tana alapján, a "köfis elhivatottságban" érezte magát egynek, az uralkodói oligarchák által lenézett, hajdúkkal és székelyekkel, akikről politikai végrendeletében sem feledkezett meg.11 12 A reformáció annak idején nemcsak a hitbeni, hanem az abból következő társadalmi modernizációnak is egyik megnyilvánulása volt. Bocskai ugyan nem volt reformátor, de olyan református politikussá lett, aki ennek a hitnek a szabad terjedését vívta ki Magyarországon az 1606-os bécsi békekötésben. Ez a dokumentum biztosította először Magyarországon a vallás szabad gyakorlását!13 14 15 S ezzel nemcsak a nemzet fejlődésének ügyét szolgálta, hanem egész Európáét. Ezért is érdemelte ki az európai nemzetektől, a "vallás védelmezője" címet. Bocskai alakja ma is dacol az idővel a genfi emlékművön. Balja díszes szablyán nyugszik, jobbján fejedelmi jelvényként tollas buzogányt tart. Hitvalló tekintettel néz, mint aki vallja, minden időben, az odavésett jelszavát: "Hitünknek, lelkiismeretünknek és régi törvényünknek a szabadságát, minden aranynál följebb becsüljük' A Illyés Gyula 1946-ban, Genfben járván büszkén fedezte fel a "baltás Bocskait', és nem véledenül "jutott arra a megállapításra, hogy Kálvin nélkül, s ö eszméit terjesztő Bocskai helytállása és toleranciája nélkül, a mai magyarság nem lenne az, ami, hanem más és sokkal szegényebb."'5 11 Lásd erre vonatkozóan Nagy László: Egy szablyás magyar úr Genfben. Hajdúböszörmény, 2000. 309. p. 12 Makkai László: A Bocskai-felkelés. Magyarország története..., 763. p. 13 Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon, 1521-1945. Bp, 1985. 87. 14 Bottyán János: Hitünk hősei. Bp, 1991. 69. p. 15 Rácz István, lm. 124
