Sárospataki Füzetek 9. (2005)

2005 / 1. szám - MÚLTUNK - Hörcsik Richárd: Bocskai István, a református politikus

——

•S

___!

,

Hörestk Richard

Bocskai István, a református politikus1

í.

Magyarország történetében nincs túl sok olyan államférfi, politkus vagy hadvezér, akiknek az ország határain kívül szobrot emeltek volna. Különösen arra érdemes odafigyelnünk, ha mindezt nem rokon népek vagy egy szomszédos ország teszi történelmünk egy-egy alakjával. Minden bizonnyal e kevesek közé tartozik 'Bocskai István, Magyarország és Erdély egykori fejedelme. Akinek Genfben, Európa egyik politikai és multikultúrális központjában emeltek szobrot, a múlt század első éveiben.

De nem is akár hol, hanem a reformáció monumentális emlékművénél, ahol olyan személyek szomszédságában vésték kőbe alakját, mint Orániai Vilmos vagy Crommll Olivér. Figyelemre méltó, hogy Bocskai alig két évet töltött uralkodással, mégis a világ protestantizmusa, háromszáz év múltán is, mint a "defensor religionis"-ra, a vallás védelmezőjére emlékezett vissza.1 2

Ezért érdemes, különösen ma élő református politikusoknak, megemlékezni Bocskai Istvánról, legyenek akár országgyűlési vagy önkormányzati képviselők, polgármesterek vagy éppen a civil társadalom elismert vezetői, annak a fejdelemnek az alakját felidézni, akit évszázadokon keresztül európai művelt közönsége nem felejtett el. A kárpát medencei magyarság pedig, mint a "magfarok Mózesé/1', "a^ igazság oszlopát', vagy a "jók oltalmazp- jáf tisztelte.3 Mindezek jól mutatják, hogy Bocskai, mint református államférfi, nem véletlenül érdemelte ki a Haza és a Kontinens polgárainak tiszteletét.

1 A Bocskai Istvánt fejedelemmé választó Országgyűlés 400. évfordulóján, 2005. április 17-én, Szerencsen tartott előadás szerkesztett változata.

2 Lásd erre vonatkozóan Makkai László: A Bocskai-felkelés. In: Magyarország története, 1526-1686. 1. kötet. Bp. 1987. 723-724. p.

3 Makkai László: A Bocskai-szabadságharc és a kálvini reformáció. Református Egyház. 1973. 3. p. Valamint Balogh Ferenc: Bocskai Istvánról, vallásszabadságunk hőséről. Protestáns Szemle, XIX. évf. 1906. 363. p.

121