Sárospataki Füzetek 8. (2004)

2004 / 2. szám - RIPORT - Csohány János: Egy igazságkereső történetíró

Riport

Csohány János

Egy igazságkereső történetíró- Tibori János tanár úr portréjához Tibori János címzetes egyetemi docens, oki. ref. lelkész, a Kossuth Gyakorló Gimnázium vezető tanári katedrájáról ment nyugdíjba 1984-ben. Utána a Református Kollégium Gimnáziumában tanította tovább a történelmet 1990-ig. Közben bölcsészdoktori és kandidátusi címe mellé 1987- ben teológiai doktori fokozatot is szerzett. Tanított szakmódszertant az egyetemen, felvételi- és államvizsgái bizottsági tag volt éveken át.

Tanár úrnak 1990-ig három kötetét ismerem a könyvtári katalógusokból: az Achim L. András demokratikus parasztmozgalmáról szólót (1958), Békéscsaba történetét a kezdetektől 1944-ig (1960), és a Békéscsaba 1944 utáni évtizedéről írottat (1961).

Van egy negyedik is, de az nem található a könyvtári katalógusokban, sem a bibliográfiákban, mert azt bezúzták. Ebben Békéscsaba munkásmozgalmát írtam meg. Kinyomtatták, de forgalomba kerülése előtt zúzdába küldték. Túlságosan őszintére sikerült. Naivan mindent megírtam, amit a forrásokban találtam, többek között azt is, hogy 1919-ben a vörösök túszokat szedtek a tehetősebb emberek közül — az osztályellenség soraiból. 1956-ban a Magyar Történelmi Társulat viharsarki területi titkára voltam. Ezért néhány évre néprajzi gyűjtésre tértem át. Békéscsaba szlovák lakosságának akkor még élő néprajzi hagyományát gyűjtöttem. Pályázatokat nyertem és cikkeket közöltek tőlem ebből az anyagból. Gazdagon dokumentált dolgozatom erről kiadásra vár. Elég hosszú idő telt el, mire számos cikkel, több külföldi ösztöndíjjal a háta megett 1993-ban megjelent a nazarénus felekezetről szóló könyve, ami egyébként a debreceni teológián doktori értekezése' volt.

E könyvnek váradan sikere lett. Maguk a nazarénusok megértették, hogy velük együtt érezve írtam. Forrást tőlük is kaptam New Yorkból. Sőt a könyv második kiadása hamarosan megjelent New York-Syracusae-ban az amerikai magyar nazarénus kolónia számára.

Tanár úr ezzel a református egyháztörténet kutatására váltott. A nazarénusok történetének is nagyon sok református vonatkozása van, de e könyve után a 20. századi magyar református egyház- történet vált tudományos tevékenysége szakterületévé.

139