Sárospataki Füzetek 8. (2004)
2004 / 1. szám - KÖNYVISMERTETÉS - Gaál Botond: Református vagyok. Ismerteti: Csohány János
Könyvismertetés Gaál Botond Reformástus Vagyok /Debrecen, 2003. 48 lap/ H a valaha szükséges volt útmutatót írni arról, hogy mit is jelent az, hogy valaki református, akkor az most van. Ennyire ritkán kellett. A reformáció korában részletesen tanították a lelkészek a híveket vallásukról. Kálvint egyenesen azért szerződtette a genfi városi tanács, hogy szószékről prédikációszerű beszédekben tételesen ismertesse a város lakóival megújult vallásukat. Magyarországon az evangéliumi hit lelkészei éppen ilyen okból nevezték magukat tanítóknak. Keletkezett is jó néhány rövid katekizmus, ami kérdés-felelet formájában tárgyalta végig a hitigazságokat. A XX. Században Erdős Károly: Az én vallásom címen 1922 és 1943 között hat kiadásban összesen 70 000 példányban bocsátotta ki gyufás skatulyánál alig nagyobb minikönyv formájában a konfirmált és felnőtt magyar reformátusok számára írott könyvét. Az a hét minden napjára reggeli és esd, aztán vasárnapi, különböző ünnepi, úrvacsorázási és más alkalmakra írott rövid imádságokkal és tanításokkal vált nélkülözheteden- né. A reformáció történetét, tanait, szertartásait, a magyar református egyház történetét, szervezetét, nemzetmegtartó szolgálatát mutatta be. Révész Imre: Öntudatos hit című kátéját 1929-ben, 1937-ben és 1944-ben a felnőtt egyháztagok oktatására, gyülekezeti hitvédelmi célra és a református egyházba térni akarók számára adta ki. Nagy sikert aratott. Gönczi Béla esperes teljesen gyakorlatias céllal adott ki az előző kettő műfajhoz közelítő, de azokhoz nem mérhető könyvecskét. 1 622796-an vallották magukat reformátusnak Csonka-Magyarországon a 2001. évi népszámláláson. Ezeknek az embereknek tekintélyes része már hitoktatás nélkül nőtt fel. Lehetnek köztük olyanok is, akik nem is konfirmáltak. Becsüljük meg, hogy egyáltalán bediktálták református vallásukat. Vajon hányán vannak, akik konfirmáltak ugyan, de nem válaszoltak a vallásra vonatkozó kérdésre? Gaál Botond könyve minden reformátushoz szól, a reformátusságukat népszámláláson megváltóknak, a templomba járóknak, a templomot elkerülőknek, az „otthonimádkozók”-nak. Történelmi beágyazódással világítja meg a keresztyén és kifejezetten református hittételeket. Felmutatja, hogy az egyes hittételeknél mi a más felekezetű- és mi a református álláspont, ha van ilyen eltérés. A modern ember számára könnyen érthető módon magyarázza meg a szerző az általa tárgyalt fontos témákat. Kerüli az egyházi szaknyelvet, ahol lehet és az átlag ember számára érthetetlen belső egyházi beszédmó77
