Sárospataki Füzetek 8. (2004)

2004 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Donald Bloesch: A gonosz problematikája

Donald bloesch A gonosz problematikájára a végső megoldás keresztyén szemszögből nézve inkább gyakorlati, mintsem elméleti. Ahogy' Lángod Gilkey megfogal­mazta: „A keresztyén hit az élet gonosz dolgaihoz nem úgy viszonyul, hogy megpróbálja eredetüket intellektuális módon megérteni, hanem úgy, hogy reménykedik tényleges megoldásukban és végső jóvátételükben.”25 Vagy Dr. Forsyth szavaival: ,,A végső isteni igazságosság nem kitalált rendszerekben, kinyilatkoztatott tervekben, hanem egy hathatós megváltásban található. Nem az eszmék megértésében van, és nem is az események elrendezésében, ha­nem a bűn elpusztításában és a világ bűnének elvételében.”26 Érvelését így folytatja: „Az isteni igazságosság nem igazán egy rejtvényre adott válasz, ha­nem egy' csatában való győzelem. ... Nem látjuk a választ, de bízunk a Vá­laszadóban, és Rajta keresztül mérjük le a dolgokat.”27 A keresztyénség nem kínál mindent átfogó magyarázatot a gonosz létével kapcsolatosan, de igenis rámutat a biztos és végső válaszra, Jézus Krisztusra. A Krisztusba vetett hit hozza el az ember számára a szabadsá­got, hogy küzdhessen a gonosz ellen. A keresztyén ember nem mondhatja azt, amit az epikureus Lucretius mondott a De rerum natura c. művében, nevezetesen, hogy „egyedül a természet formáinak ismerete” oszlatja el „a lélek félelmét és sötétségét”. Ami legyőzi félelmünket és bűnünket az nem lehet más, minthogy tudjuk: Isten mit tett értünk egykor Jézus Krisztus személyében. Egy olyan tudás ez, amely nem csupán informál, de át is formál. A gonosz problematikájának megoldása a helyettes áldozatban áll, abban az üzenetben, hogy „az Isten volt az, a ki Krisztusban megbékéltet­te magával a világot” (II. Kor. 5, 19). A gonoszt nem lehet evolúcióval kinőni, csak a Kereszt és Krisztus feltámadása győzi le. Míg a természeti embert állandóan kísérti a kérdés: „Hogy engedhet meg Isten gonoszt a világban?”, addig a keresztyén embert egy másik kér­dés foglalkoztatja: „Hogyan szerethet Isten annyira egy olyan bűnöst, mint én?” Isten szeretete jelentősebb és még kevésbé megmagyarázható, mint a gonosz borzalma. Hatalmasabb is, mivel a szeretet kiűzi a gonoszt. Nem a természetes emberi szeretet az, ami legyőzi a gonoszt, hanem Isten hódító szeretete, amely győzedelmeskedett Jézus Krisztus áldozati életében és halálában. Ez a szeretet munkálkodik az O követőinek életében is, mely képessé teszi őket arra, hogy átadják magukat az engedelmességnek. A ke­resztyén hit azt az örömhírt hirdeti, hogy Isten szeretetének világossága fénylik sötét világunkban, és a sötét nem győzheti azt le (Jn. 1, 5). 25 Langdon Gilkey, Maker of Heaven and Earth (Garden City, N.Y.: Doubleday Anchor, 1965), 240. 26 P.T Forsyth, The Justification of God (London: Independent, 1948), 53. 27 Ibid., 211, 220, 221. 48

Next

/
Thumbnails
Contents