Sárospataki Füzetek 8. (2004)
2004 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Szabó Zoltán József: (Egyház)vezetők és vezetés
S^abó Zoltán József bet megtegyen a szervezeti célok elérése érdekében, de egyúttal az egyének szükségleteit is (lehetőség szerint) kielégítse. A szervezetek képesek saját maguk újraformálására. Ehhez azonban szükséges elavult, haszontalan részeik megsemmisítése, hogy az új számára helyet teremtsenek. Ez alól az egyház sem kivétel, mely Isten műve. Nem két vagy több ember hozza létre és hangolja össze tevékenységét, hanem maga Isten. Ebben a tekintetben (már) nagy különbséget vélhetünk felfedezni egy világi szervezetet és a magyar református egyházat alapító(k) között. Ez utóbbinál csak Isten lehet a létrehozó, aki egyben az egyház megőrzője, fenntartója, legfőbb pásztora: vagyis vezetője. Akkor, amikor ez isteni privilégium emberek kezébe megy át, az egyház — legyen az bármilyen jól szervezett, vezetett és funkcionáló — egy idő után megszűnik létezni. Mivel Isten látszólag nincs jelen az egyházban övéi között, ezért az emberek szolgálatát veszi igénybe mint helyettes munkát úgy, hogy közben nem ruházza rájuk hatalmát. Az ember eszköz (lehet) Isten kezében. Hogy Isten az egyház legfőbb vezetője, nem lehet vita tárgya. Mi most mégsem Vele, hanem az egyház emberek általi vezetésével kívánunk foglalkozni. Tulajdonságok és tehetség Egy gyülekezetnek megfelelő lelki tulajdonságokkal rendelkező vezetőre van szüksége. A vezetőt mindenekelőtt lelki jellemvonásuk alapján kell megválasztani, nem pedig talentumuk, adottságuk és tehetségük szerint. A húsz jellemző tulajdonság közül, amelyeket Pál az lTimóteushoz és a Titusz írt levelekben felsorol, szinte mindegyik az illető hírnevével, erkölcsi felfogásával, erkölcsösségével, temperamentumával, szokásaival, lelki és szellemi érettségével kapcsolatos. Gyülekezeti szolgálatra az a személy tekinthető alkalmasnak, aki eléri az Újszövetségben megadott színvonalat. Napjainkban inkább az emberek képességét nézzük, tehetségüket, adottságaikat, nem pedig az ennél alapvetőbb tényezőt: tulajdonságaikat. Hogy csak egy példát említsünk, nem ritkaság az olyan hívő keresztyén, aki állásában nagyon sikeres, de mint családapa, szinte teljesen csődöt mond. Ha figyelmen kívül hagyjuk ezt a rendkívül fontos alkalmassági tényezőt a vezetésre nézve, akkor nagyon valószínű, hogy gyülekezetünk előbb-utóbb komoly bajba kerül. Életkor és tapasztalat Egy másik tényező, amelyet figyelembe kell vennünk alkalmas vezető keresésénél és megválasztásánál, az életkor és a tapasztalat. Nem véletlen az pl., hogy a bibliai vén szó önmagában véve is az életkorra utal. Ez azonban több oknál fogva is problémát jelent. Elször is, a Biblia nem mondja meg konkrétan, hogy milyen életkorú ember szálló
