Sárospataki Füzetek 8. (2004)
2004 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kádár Ferenc: A lelkészi hivatás
Kádár Ferenc minden formájának kritériumait meghatározni. Ez jelenti a lelkészi szolgálat funkcionális vizsgálatának lényegét. 5./ A lelkészképzésben fokozottabban figyeljünk az Igéből, az egyház felől és a társadalom felől érkező kihívásokra! Az, hogy valaki a lelkészi hivatásban megtalálja a helyét vagy sem, sok esetben már a felkészítés idején eldől. A teológiai tanulmányok megkezdése előtti évek is nagyon fontosak, hiszen mély gyülekezeti gyökérzettel, lelkipásztori minták megfelelő mértékű ismeretével könnyebb felkészülni azokra a kihívásokra, amelyek e szolgálattal szemben megfogalmazódnak. E ponton a felvételi rendszer átgondolása szükséges... Persze az intézményben eltöltött hat év is alkalmas lehet arra, hogy elkezdődjék a lelkipásztori személyiség kialakulása. A Lange által idézett felmérés, mely szerint a teológiai tanulmányok idején a hallgatók jelentős része lemorzsolódik23, arra utal, hogy sokan akkor sem voltak (ma sincsenek) tisztában a lelkészi hivatás lényegével. Ezt a folyamatot hasznos krízisnek is nevezhetjük, amely megtisztulást eredményez. Ugyanakkor az a tény — s ez egyértelműen korunk tendenciája -, hogy egyre több a fiatal pályaelhagyó, azt mutatja, hogy van még bőven tennivaló a lelkészképzésben a sokoldalúbb egyház- és társadalom- ismeret, valamint hivatásismeret átadása területén. Sárospataki intézményünkben a hatodévesek minden évben beszámolnak arról, hogy milyennek látják, milyennek ismerték meg a gyakorlati év során a lelkészi szolgálatot. A beszámolók általában kettősek: először is e szolgálat szépségéről, nagyszerű lehetőségeiről szólnak, másodszor pedig azokról a mindennapos nehézségekről, feszültségekről, amelyekkel a lelkészeknek szembe kell nézniük. A hallgatók sokszor elmondják, hogy a napi - sokszor meglepetésszerű — problémák megoldására nem érzik magukat felkészítve. Intézményeink zártságát és nyitottságát egyszerre kell intenzívebbé tennünk. Egy közösség védelmező ereje attól függ, mennyire tud a kellő pillanatban „összezárni”, mennyire képes tagjainak bensőséges, otthonos világot teremteni. Szükség van viszont a nyitottságra is, hiszen a tagoknak egyen-egyenként is kell védekező képességgel rendelkeznie. A lelkipásztori szolgálatra készülők hitét, életét, gondolkodását, világszemléletét folyamatosan szembesíteni kell az Ige objektív világával (verbum externum), de az egyház és a társadalom állandó kihívásaival is. Ha a zártságot hanyagoljuk el, az a teológia szekularizációját vonja maga után, ha viszont a nyitottságot, akkor belterjessé lesz a tudományunk. A lelkipásztori személyiség és hivatástudat fejlesztéséhez kiváló eszközöket kapunk a reformátori örökségből. Fekete Károly hívja fel erre a 23 Lange: i.m. 98.o9. 112
