Sárospataki Füzetek 8. (2004)
2004 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: Halál, feltámadás, örök élet az Ószövetségben
Enghy Sándor Nem csak létezése problémáinak valóságával számolhat a mai ember, hanem az örökkévalóság bizonyosságának valóságával is. Ha az örökkévalóság lehetősége megoldás, akkor az Ószövetség az Újszövetséggel együtt segít a tökéletes megoldás megtalálásában a ma emberének. Sem az Újszövetség, sem az Ószövetség nem akar félmegoldást adni az emberi problémákra az örökkévalósággal. Az Újszövetség ebben is az Ószövetségben gyökerezik: Jahve örökkévaló Isten (Zsolt 90,2), aki nem csupán megalkotta az embert, hanem dicsőségről is gondoskodik számára (Zsolt 8,6; 73,24), és nem engedi, hogy a halál tartsa őt hatalmában, sőt végül a halált is megsemmisíti (Ezs 25,8). Ezt hangsúlyozza örök megoldásként számos összefüggésben az Újszövetség is (Róm 16,26; lKor 15,54; 2Tim 2 10; Jel 21,4). 17. Az ókori Kelet gondolkodása nem lát éles határokat az élet és halál között. A mindennapi élet már a halál hatalmában van ott, ahol beteg- ség, gyengeség jelei mutatkoznak. Az Ószövetségen keresztül hozzászokhatunk ahhoz, hogy amint az élet területén munkálkodik a halál, úgy képes Jahve hatalma a halál területén folyamatokat megfordítani, hogy ennek eredményeként győzzön az élet. Az Ószövetség átfogja a gyakorlati élet minden területét, hogy ahol a halál az élet akadályává válik, Jahvénak engedelmeskedve végül kiderüljön: ha neki engedelmeskedve ad, bocsát meg és gyengül el az ember, és szánja el magát a halálra,75 az élet egyeden területén sem akadályozhatja meg Öt semmi a halál megsemmisítésében, az örök élet ígéretének beteljesítésében, hiszen Ő mindenek egyetlen Ura. Lehet, hogy a halál, jelen van az élet minden területén, de aki engedelmességben Jahve uralma alatt él, az már az élet győzelmének összefüggésében tekinthet mindenre. 18. Ijesztő ma a halál minden formája, és mindez akadályává válik annak hogy az ember boldog legyen. Az Ószövetség gondolatvilága abban segít, hogy számoljon az ember a halállal az élet minden területén, de Jahve hatalmával is. Az Ószövetség tudja, hogy az embernek boldogságra van igénye, de a boldogság fogalmát nem szűkíti le az érzelmekre, hanem a boldogságot a Jahvénak való engedelmes életformához, az Ö vezetésének megtapasztalásához köti. (Zsolt 1.) Az Ószövetség szerint alkalmas az élet a boldogságra és arra, hogy az ember megelégedetten, a Jahve által vezetett élet értelmét megtapasztalva haljon meg. Aki az élet részleteiben is bízik Jahve vezetésében, az megtapasztalja miként teljesíti O az élet céljára, célba érésére vonatkozó ígéretét. Csak aki elismeri, hogy Jahve ígéretei a vég tekintetében igazak, az engedi magát vezettetni élete részleteiben is Benne bízva, az Általa kitűzött cél 75 „...miközben adunk, mi kapunk; amikor megbocsátunk, mi nyerünk bocsánatot; és halálra-szántan születünk örök életre” - Assisi Ferenc CSERHÁTI, Sándor - BALIKÓ, Zoltán A megrepedt nádat nem töri el... A Magyarországi Ev. Egyház Sajtóosztálya Budapest 1982. 48. old. 102
