Sárospataki Füzetek 8. (2004)
2004 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: Halál, feltámadás, örök élet az Ószövetségben
Halál, feltámadás, örök élet az Ószövetségben 12. Mivel tehát az Ószövetségben már a teremtés is Jahve feltétlen sze- retetét hirdeti, a feltételhez kötött életet mindig megelőzi, átfogja Jahve népe számára az élet feltétlen ígérete. Jahve soha nem kíván sokat, amikor feltételhez köti népe számára az életet, hiszen Ö kezdettől fogva mindent azért tesz, hogy népe élhessen. Izrael kezdettől fogva azért élhetett, mert Jahve úgy döntött, hogy éljen, s Ö ehhez a döntéshez hű maradt. A Jahve döntése által megalapozott, általa védett és kiteljesedő élet azonban mindig csak megtérésben, a Jahve által megszabott rendben, neki engedelmeskedve válik kézzelfoghatóvá. Jézus sem hirdetett más életet, s követői számára sem realizálódik és teljesedik ki másképp az élet. 13. Jézus nem csupán nem vitatja el az Ószövetségtől a feltámadás tanítását, hanem a maga igehirdetésében is képviseli, hogy azt az Ószövetség lényegének tekinti. Amikor ugyanis Jézus a Mk 12,18-27-ben a szaddúceusoknak a 2Móz 3,6-ra hivatkozik,64 akkor nyilvánvaló, hogy ha Ő így értelmez egy helyet, az valóban a feltámadásra vonatkozik. Szavak, konkrét megfogalmazás nélkül is képes tehát feltámadásról beszélni az Ószövetség annak, aki azt úgy érti.65 Jézus mindenesetre úgy értette azt a helyet, amelyre hivatkozik.66 A templom lerombolását egyébként egyedül a farizeusok élték túl, mint vallási csoportosulás, vagyis a feltámadás reménysége tulajdonképpen rajtuk keresztül kapcsolja össze az Ószövetséget, a zsidóságot és a keresztyénséget, hiszen a farizeusoknak volt fontos tétele, hogy kizáratik az eljövendő világból, aki a feltámadást nem a Tórából vezeti le. Az Újszövetségben nem marginális üzenet a feltámadás. A farizeusoknak sem az volt, ha szerintük az eljövendő világ is azoké, akik hisznek abban a feltámadásban, amely a Tóra tanításának alapvető üzenete.67 Jézus sem véletlenül hivatkozik Mózes 2. könyvére a feltámadással kapcsolatban. Az említett versben ugyanis Izrael nagy őseiről van szó. Mintha Jézus attól a felfogástól határolná el magát, mely Kánaánban az istenné vált halottakhoz köti a halál utáni élet gondolatát.68 Az idézettel Jézus azoknak ad igazat, akik tudták, hogy a halál miatt nem szűnik meg Istenember kapcsolata, sőt magához veszi övéit. Az ősatyák szoros kapcso64 GOLLINGER is elismeri, hogy ez azért történik, mert a szaddúceusok csak a pentateüchoszt ismerik el kötelező érvényűnek, azonban semmi magyarázatot nem fűz ehhez a tényhez. - GOLLINGER „Wenn einer stirbt, lebt er dann wieder auf?” i. m. 37. 38. old. 65 A Zsidókhoz írt levél szerint Ábrahám is azt tartotta logikusnak (XoyLaá|reyos — 11,19), hogy Isten képes feltámasztani a halottakat. 66 A Misna San XI. lb is a Tórából vezeti le a feltámadást, s bizonyítékul említi a következő helyeket: 4Móz 18,28; 5Móz 31,16; 32,39; Ézs 26,19; Én 7,10. 67 Márpedig alapvető üzenetnek tekinthették a feltámadást, ha kizáratik az eljövendő vüágból, aki nem hisz abban, hogy az megtalálható a Tórában. 68 ALBANI „Der Herr tötet und macht lebendig; er führt in die Unterwelt hinab und wieder herauf.”i. m. utolsó 2 oldala 99
