Sárospataki Füzetek 8. (2004)

2004 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Endre József: Bullinger a Tiszán innen

Kiss Eridre József

martzpngja...” — (mármint Pázmány). Miután a bírálatot elutasította, így szól: „És így Isten hírével megmentünk a Helvetica Conjessiót a Kalauznak sok szemjényvesztésitül, melyekkel a% ajkban declaráltatott mennyei igazságot meghomá- lyosítani és azt elnyomni igyekezik vala. ’51

Pázmány egyébként a szándéka ellenére jó szolgálatot tett a protestánsoknak azzal, hogy az 1613-ban megjelenő „Ka/au^’-aban a II. Helvét Hitvallást a reformátusok saját hitvallásának állította.

Fölmerülhet a kérdés még szakmai körökben is , hogy miképpen terjedhetett el a II. Helvét Hitvallás népünk körében, ha csupán 1616-ban31 32 fordították magyarra és adták ki többször, s nyomtatták ki nagyobb példányszámban?33 34

Ahhoz, hogy a saját korunk viszonyainak anakronisztikus visszavetíté- sét elkerüljük, a 16. századi viszonyokat szükséges figyelembe vennünk. Az egyház számára fontos hitvallási iratok, zsinati döntések ismertségét párhuzamba állíthatjuk a népünk bibliás műveltségével, mely korántsem a mai értelemben vett könyvkiadás, bibliakiadás fejlődésével tartott lépést, hanem sok tekintetben megelőzte azt. A jelenséget a reformáció századának a maihoz viszonyított, egészen eltérő média-helyzete és az akkori, szóbeli közlés sokkal nagyobb hatékonysága magyarázza.

A fönti megfeleltetések tükrében megengedhetjük a vitát arról, hogy a

II. Helvét Hitvallás említései inkább előzménynek, párhuzamnak, közvetett, vagy közvetlen hatásnak tulajdoníthatók-e, de a szereplését magát nem tagadhatjuk. Nem egészen alaptalan tehát a Bocskai-apologiának és más kortárs vallástevőknek az az állítása, hogy a II. Helvét Hitvallás már a hazai kiadása és magyarra fordítása előtt is meghatározó tényezője a hazai egyházi életnek: ,ynár 39 évvel ezelőtt — írják 1606-ban — minden magyar egyház bevette a Helvét Hitvallást, melyben mi is születtünk és neveltettünk és amelyet, mivel az Isten Igéjéből igaznak és helyesnek megismertünk, most is örömest vallunk és minden pontjában helyeslünk.

A helvét reformáció könyvei a pataki Nagykönyvtárban

A Reformáció századának svájci, közelebbről bázeli, genfi és zürichi kiadású könyveiből a pataki Nagykönyvtár 77-t őriz. Legtöbb a genfi (37 %), ezt követi a bázeli (34 %) és harmadik a zürichi Idadásúak (28 %) aránya.

Szerzőség tekintetében a zürichi könyvek 3Á-e (77 %-a) Bullinger-mű, az összes svájci kiadású, 16. századi könyv 22 %-a. Ha azt vizsgáljuk,

31 Pósaházi János: Igazság Istápja... Sárospatak, 1669. 720., 734. p.

32 Fordítója, s az előszó szerzője Szenei Czene Péter (1575-1622) érsekújvári prédikátor, kiadója Szenei Molnár Albert. Oppenheim, 1616.

33 További magyarországi kiadásai a 17-19. század folyamán: Debrecen 1616, Sárospatak 1654, Kolozsvár 1679, 1742, 1755, Nagyszeben 1782, Debrecen 1791, Sárospatak 1837, Pápa 1853, Debrecen 1855.

34 Tóth Endre: Adatok... id. m. 272.p.

26