Sárospataki Füzetek 8. (2004)

2004 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Endre József: Bullinger a Tiszán innen

Kiss Étidre József

A Kárpát-medence német és tót lakossága a lutheranizmus felé hajlott és annál maradt, a magyarlakta területeken azonban nem volt akadálya a zwinglianizmus terjedésének.1

A „sacramentariusok”1 2 között a kifejezetten zwingliánus iránynak az 1530-as évektől vannak képviselői a három részre szakított magyar hazában. A svájci eszmék valódi térhódításáról azonban az 1550-es évektől beszélhetünk, Kálvin, Béza és Buliinger hatására, amikor hazai képviselői mögött a világi támogatók is megjelennek.3 A zwinglianizmus Magyarországon a kálvinizmus előfutára. „Abban a Helvét Hitvallásban, melyet a Zwingli nagy lelkének a hatása alatt álló Buliinger szerkesztett és amelyet a magyar református egyház máig hite és cselekedete zsinórmértékének tart, ott van Zwingli szelleme A”4

Tiszáninnen élen jár a sacramentarius, zwingliánus „eretnekségben” éppúgy, mint a Kálvint követő helvét irány terjesztésében. Az 1562-es Tarcali Zsinat Béza hitvallását5 és Kálvin kátéját fogadja el, egyúttal kockára téve azt, hogy elveszd a protestantizmus addigi legnagyobb helyi patrónusának, a Perénjd családnak a kegyeit. A család sarja, Perényi Gábor a lutheránus tanok mellett marad, és segítségül hívja álláspontjának támogatásához a wittenbergi doktorokat, akik ezzel nem is késlekednek. A Tarcalon összegyűlt egyházi vezetők mégis „egyező értelemmel és akarattal megesküdtek és az Isten Igéjéből reformált helvét egyházak hitvallásának aláírtak, mégpedig annyira nyilvánosan, hogy a mi azokkal való egyetértésünk Németországban sajtó útján is több ízben kihirdettetvén, az egész keresztyén világ előtt ismeretes lett. ” 6

A Debreceni-Egervölgyi Hitvallás (Confessio Aegrivallensis)7születése (1562), valamint a Tordai Zsinat (1563) ugyanennek a helvétizáló folyamatnak az állomásai. Az 1566-os Gönci Zsinat ugyancsak Kálvin mellé áll, s Perényi Gábor halálát követően (1567) hasonlóképpen döntenek a Debreceni Alkotmányozók (1567), valamint a Szikszón, Kassán, Sárospatakon tartott zsinatok (1568).

1 Révész Imre: A kálvinizmus befolyása a magyar reformációra. =Magyar Kálvinizmus 1935. 62-69.p.

2 Luther Márton nevezi így a későbbi reformátusokat.

3 Ilyenek a Mágócsy, Rákóczi, Alaghy, Homonnai-Drugeth, Forgách, Bebek, Sulyok, Némethy, Mérey családok.

4 S. Szabó József: Zwingli hatása Magyarországon. = Protestáns Szemle 1931/11. 694. p.

5 Béza hitvallásának elfogadása egyenértékű azzal, mintha a II. Helvét Hitvallást fogadták volna el. Erdős József: Buliinger és a II. Helvét Hitvallás. = Protestáns Szemle 1907. 627-635. p.

6 Tóth Endre: Adatok a II. Helvét Hitvallás történetéhez. = Református Egyház 1955. 271.p.

7 A Confessio Aegrivallensis-t Buliinger nyomán fogalmazták, gyakorlatilag ezzel a helvét irányhoz csatlakoztak. Bucsay Mihály: Buliinger Henrik teológiája és igehirdetése a Decades tükrében. (Hollweg W. írásának ismertetése.) = Theologiai Szemle 1961/9-10. 288.p.

20