Sárospataki Füzetek 7. (2003)

2003 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Börzsönyi József: A gyülekezet anyagi alapjai az ószövetségben

os Sárospataki Füzetek 2003/1 so

lakóhelyén kívül. Ismételten visszatér annak a kiváltságnak a megemlítése, amely ennek a törzsnek az öröksége volt: az Úr az ő öröksége. Róluk és családjukról az istentisztelet, az áldozatok bemutatásának keretében történik gondoskodás. „A lévita-papoknak, Lévi egész törzsének ne legyen birtoka és öröksége Izráelben. Az Úrnak szóló tűz- áldozatokból, az O örökségéből éljenek. Ne legyen öröksége testvérei között; az Úr az ő öröksége, ahogyan megígérte neki. Ez legyen a papok törvényes járandósága a néptől, azoktól, akik marhát vagy juhot áldoznak: adják a papnak a lapockát, az állát meg a gyomrát. Add neki gabonád, mustod és olajad első termését is, meg juhaidnak először lenyírt gyapját. Mert őt választotta ki Istened, az Úr, valamennyi törzsed közül, hogy ott álljon és szolgáljon az Úr nevével áldva, ő és fiai minden időben.” (5Móz 18,1-5) Ezékiel próféta is azt állapítja meg, hogy Lévi törzse nem megrövidül, amikor a földterületből nem kap részt, hanem bőséges ellátást kap, ha Isten népe az áldozati törvényeket betartja. így szól az én Uram, az Úr: „Lesz neki öröksége: én leszek az örökségük! Ezért ne adjatok nekik birtokot Izráelben: én leszek az ő birtokuk! Az ételáldozatból, a vétekáldozatból és a jóvá- tételi áldozatból fognak élni, és övék lesz mindaz, amit Izráelben esküvel szentelnek az Úrnak. Minden első termésnek és minden felajánlásnak a legjava, bármiből ajánljátok fel, a papoké lesz. Az először őrölt lisztet adjátok a papnak, hogy áldás nyugodjék házatokon!” (Ez 44,28-30) A gyakorta ismédődő rendelkezés jelzi azt is, hogy szüntelenül figyelmeztetni kellett a népet arra, hogy tartsák be ezt a rendet, a gondoskodást ne vonják meg azoktól, akiknek Isten ezt rendelte megélhetésükül. Nem kevésbé és annál nagyobb szigorral hangsúlyozza az írás a papok részéről történő minden visszaélést. Elég, ha csak Eli fiainak visszaélését emk'tjük: „Eli fiai azonban elvetemült emberek voltak, nem törődtek az Úrral! A papok szokása a néppel szemben az volt, hogy ha valaki áldozatot mutatott be, odament a pap szolgája, amikor a húst főzték, kezében a háromágú villával, és beleütötte az üstbe vagy fazékba, bográcsba vagy lábosba, és elvette a pap mindazt, ami a villára akadt. így bántak egész Izráellel, amikor odajártak Silóba. Sőt mielőtt elfüstölögtették a kövérjét, odament a pap szolgája, és ezt mondta az áldozó embernek: adj a papnak sütni való húst, mert nem fogad el tőled főtt húst, csak nyerset!... Igen nagy volt tehát az ifjak vétke az Úr előtt, mert megutálták az emberek az Úrnak szóló áldozatot.” (lSám 2,1217) Ezért olyan lesújtó a pró79 oa