Sárospataki Füzetek 7. (2003)

2003 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Novák István: Egyháztársadalmunk - Kísérlet egyfajta egyházszociológiai "látlelet" felvételére

ca Sárospataki Füzetek 2003/1 bo

felmutat, azok a hagyományok és szokások, amelyek a társadalomban élőkként jelentkeznek és — korántsem utolsó sorban — az a gazdasági környezet, amelyben a társadalom mint létét és mozgásait biztosító keretet használ, történetesen felhasznál.

Ennek a négy vizsgálódási módozatnak korántsem az a célja, hogy valamiféle általános megállapításokra, leírásokra vonatkozzék. Alkalmazásuk minden esetben arra irányul, hogy kimutassa, vajon az egyháztársadalom mai állapotában ezt a négy tényezőt hogyan éli meg. Tehát: miként kezeli saját történelmét, mit tart arról a kultúráról, amely őt körülveszi, él-e és ha igen, hogyan él azokkal a társadalmi hagyományokkal és szokásokkal, amelyeknek szükségképpeni részese, és melyek azok a hatások, amelyek az őt is éltető gazdasági körülmények reá mint egyházi társadalomra gyakorolnak? A felvázolandó — felvázolható — kép nyilvánvalóan mutatni fogja azt a jellegzetes „két- fedelűséget”, amely mind egyházi, mind világi tényezők együttesében a következők során kibontakozik. Anatonomikus jellegének esetleges tárgyszerűségét — netalán ridegségét — a távolabbi jövőt ízlelő gondolatok igazolhatják.

Az említett négy faktor konkrét megéléséhez egyfajta „szűrő” szükséges, ami a vizsgált társadalom egyházhoz kötődésének megfelelően szükségképpen csakis a hit lehet. Az a lélekben munkálkodó meggyőződés, amely ennek a társadalomnak valamennyi tagját arra vezeti, hogy a körülötte létező világ jelenségeit ennek a „szűrőnek” állandó alkalmazásával kezelje. Ezen a hitbeli meggyőződésen fennakad minden, ami az erre alapított minősítés értéknek, helytállónak, maradandónak tekint, de áthull és eltűnik az, ami — az apostol szó- használata szerint - „kárnak és szemétnek” ítéltetik. A hitnek ez a „szűrő” minősége a gyakorlatban persze korántsem mutat egységes képet. Érték- és hatóképessége a társadalmat formáló személyek belső meggyőződésétől, közelebbről: attól függ, vajon a Lélek mekkora intenzitással dolgozik a társadalmat alkotó egyedek mindegyikében. Ezért van az — amint a későbbiek során világosan kitűnik —, hogy az egyháztársadalomról alkotott kép valamennyi nézőszögében soha sem mutat valamiféle egységet. Ellenkezőleg: rendkívül tagolt, olykor szakadozott, sokoldalú, sőt bonyolult, esetenként zavaros. Mert a „szűrő”, a hit a társadalom minden tagjánál más és más mértéket mutat, amiből eredendően a környezet — a világ — mércéül választott négy tényezőjének megítélése egyedenként más-más módon, eltérő

go 62 GS