Sárospataki Füzetek 7. (2003)
2003 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kádár Ferenc: Lelkészi szolgálatunk különleges környezetben. A börtönben végzendő szolgálat homiletikai és liturgikai kérdéseiről
oa Sárospataki Füzetek 2003/1 so ott függenek a kereszten és fel kell ismerniük együvétartozásukat és közös sorsukat... Megfeszítették a gonosztevőkkel együtt. Tudjátok-e, hogy mit foglal ez magában? Ne lepődjetek meg nagyon, ha azt mondom nektek, hogy ez volt az első keresztyén társaság, az első biztos felbont- hatadan és elpusztíthatadan keresztyén közösség. A keresztyén közösség ott nyilvánvaló, ahol néhány ember szorosan Jézushoz tartozik... Nem ismerjük a nevüket. Nem tudunk semmit életükről, gonosztetteikről és bűncselekményeikről. Nem tudjuk, hogy vajon hi- vatkozhattak-e enyhítő körülményekre, vagy pedig bűnösebbek voltak, mint gondolnánk. Csak azt tudjuk, hogy ezeket a rablókat elítélték, mégpedig 'méltán', mert ahogy egyikük elismerte: ’a mi cselekedetünknek méltó jutalmát vesszük’. Mindenekelőtt tudjuk róluk, hogy beleegyezésük nélkül és kívánságuk ellenére, Jézussal együtt megfeszítették őket. Isten megbéküléséről, dicsőségéről és a világ megváltásáról senki sem tett ilyen közveden és közeli tanúbizonyságot, mint ez a két rabló. Igaz, hogy csak egyikük ismerte el, hogy ki volt Jézus, és hogy szenvedésével és halálával mit vitt véghez minden emberért — a rablót sem kivéve. Társa, ahogy az evangéliumok később megörö- kídk, részt vett az általános, vak és üres gúnyolódásban. Miért nem segített magán és rajtuk, ha valóban O volt a Krisztus, az Isten Fia? Ez nagyon fontos és figyelemre méltó különbség a két gonosztevő között. De ma nem beszélgetünk erről hosszasabban. Mert ez a különbség nem elég fontos ahhoz, hogy érvénytelenítse azt az ígéretet, amit Jézus világosan és sürgetően és valóban minden különbség nélkül mindkettőjüknek adott. Gondoljuk meg azt a tényt, hogy Jézus ezért a két gonosztevőért is meghalt... Jézus nem valami jó világért halt meg, hanem a bűnös világért, nem a kegyesekért, hanem az istentelenekért, nem az igazakért, hanem a hamisakért, mindezek szabadulásáért, győzelméért és öröméért, hogy életük lehessen... Gondoljuk meg továbbá az úrvacsora szereztetési igéjét: ’Ez az én testem, mely tiértettetek megtöretik... Ez az én vérem, amely sokakért kiontadk’. Ezek Jézus szavai, amelyeket az utolsó vacsorán mondott el. Hogyan érthették volna meg ezeket a szavakat halála előtt? Ez azonban most beteljesült. A testét megtörték és a vérét kiontották. A két rabló tanúja volt ennek a megtörésnek és kiontásnak. K) 57 08
