Sárospataki Füzetek 7. (2003)

2003 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kádár Ferenc: Lelkészi szolgálatunk különleges környezetben. A börtönben végzendő szolgálat homiletikai és liturgikai kérdéseiről

ca Sárospataki Füzetek 2003/1 so

mély gyökereket ereszt: idegenkedik a szokatlantól, és ragaszkodik az „ugyanolyanéhoz. (Ez a gyerekkorban és időskorban különösen is megfigyelhető, de ez az alapja a templomi megszokott helyhez való ragaszkodásnak is.) A lélektan beszél a komfort faktorról-, az élet sok területén, így például a munkában is megjelenik ez: a begyakorlott mozdulatok, a megszokott hely és helyzet biztonságérzetet, „kényelemérzetet” nyújt.

Hogyan jelenik meg számunkra, lelkipásztorok számára ez a bizonyos komfort faktor? Külső értelemben mind a hely, mind a gyülekezet biztosítja ezt, és még valami: a liturgiái rend. A „saját” szószék egyfajta biztonságot ad a megszólalásban. Más helyen az istentisztelet elején le kell győznünk a szokadanság-érzetet. A „saját” gyülekezet ismerete segít abban, hogy gyülekezetszerűen prédikáljunk. Ha más helyen kell prédikálnunk, a felkészülésnél nehezebb eldönteni, mi lehet igazán alkalmas eledel a nem ismert gyülekezetnek. Ha beismerjük, ha nem, ezekkel szembesülünk. Más helyen való szolgálatunkban sokszor a liturgiában kapjuk meg az alapvetően szükséges komfort-érzetet: „Kegyelem néktek és békesség...” — és elmúlik a lámpaláz, a bizonytalanság.

Külső tényezők is segítségünkre lehetnek tehát igehirdetői és liturgusi szolgálatunk biztosabb végzésében. Nem kell váradan dolgoktól tartanunk, az ismert helyen, a megszokott arcok és reakciók között jobban figyelhetünk arra az üzenetre, amit át kell adnunk. — Van viszont egy pont, amely után mindezek hátrányunkra (illetve a hirdetendő ige hátrányára) lehetnek. Ez a megszokás pontja; amikor elkényelmesedünk, amikor felkészülésünk elveszd harc-jeli egét, amikor rutin-feladatként tekintünk a szolgálatra, hiszen „itt ennyi is elég”. Vigyáznunk kell erre a pontra, a lelkipásztori szolgálat egyik legnagyobb kísértésére! Szolgálatunkban sohase külső tényezők segítségében bízzunk!

Ha végigtekintünk a Szentírás igehirdetésein, azt látjuk, hogy sem a prófétáknál, sem Jézus igehirdetéseinél, sem az apostolok bizonyságtételénél nem találjuk meg azokat a külső jegyeket, amelyekről fentebb beszéltünk.

Az Ószövetségben inkább a papi szolgálat a helyhez kötött, a prófétai szolgálat ezzel szemben szabad és mobilis. Van, amikor a

90 47 ca