Sárospataki Füzetek 7. (2003)

2003 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Sawyer, Frank: Az egyház szerepe ma a társadalomban

ca Sárospataki Füzetek 2003/1 k> azzal, hogy túlságosan könnyen azonosíthatjuk a magunk elképzelé­seit Isten akaratával. Egy másik probléma az, amikor egyszerűen a világot utánozzuk, de programunkat keresztyénnek nevezzük. Nem elegendő ugyanazt a politikai levest felszolgálni, mint a nem keresz­tyének, és aztán egy kis imádkozással vagy prédikálással megfűsze­rezni. Amikor keresztyén szervezetekről van szó, mindig meglesz annak a nehézsége, hogy eldöntsük, mennyi függ a szervezésben a keresztyénektől (keresztyén életektől), és mennyi múlik a keresztyén tartalmon (különböző elveken és nézeteken). Megvan annak a veszé­lye, hogy energiánkat az egymással való vitatkozásra pazaroljuk ahe­lyett, hogy valóban az Úr ügyén munkálkodnánk. Másrészt elképzel­hetjük, hogy ha keresztyének politikailag szövetkeznének, a keresz­tyén élet sója — amennyiben valóságos keresztyén életet élünk — segí­tene megízesíteni a társadalom levesét. Kérdések 1. Hogyan jellemezhető hazánk politikai helyzete? 2. Milyen pozitív eredményei vannak a politikában a keresz­tyén befolyásnak? 3. Milyen hibás lépések voltak? Diakóniai szolgálat Ismerős előttünk a diakónia egyházi szolgálatának kezdete az Apostolok cselekedetei 6. részéből. Az intézményes egyház sokat tehet ezen a területen. Ma léteznek keresztyén segélyszervezetek és alapítványok is különböző programokkal. Ezek a programok lehetnek helyiek, nemzetiek vagy akár nemzetköziek. Programok a szegények, a betegek, az idősek megsegítésére — ezek gyakran a társadalom szo­ciális, gazdasági vagy politikai rendszerének mulasztásai miatt szüksé­gesek. A diakóniai szolgálatok fontos eszközei annak, hogy megmu­tassuk: Isten szereti a szegényeket, és tőlünk is ugyanezt várja el. Egy olyan világban, ahol az élvezet, a siker, a gazdagság és a hatalom az, amiért az emberek élnek, az egyháznak és a keresztyéneknek meg kell mutatniuk, hogy: „Tiszta és szeplőtlen kegyesség az Isten és Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és az özvegyeket nyomorúságukban, és tisztán megőrizni az embernek önmagát a világtól.” (Jakab 1,27) Szükség van diakóniai programokra a betegek, a fogyatékosok, az SO 30 oS

Next

/
Thumbnails
Contents