Sárospataki Füzetek 7. (2003)
2003 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Csohány János: Gondolatok Kálvin betegségéről, halálának okairól
■IS nmi-f WHiwH Közli: Csohány János Gondolatok Kálvin betegségeiről, halálának okairól1 — T. Béza: Kálvin János élete című életrajzi munkájának olvasásakor — A szerző, T. Béza, eredeti nevén Theodor de Béze, aki a reformáció második nemzedékének tagjaként elsősorban a genfi zsoltárok egyik szövegírójaként vált ismertté, már gyermekkorában ismerte Kálvint. Később lelkészként mesterének tartotta, és a mester halála után ő folytatta a genfi egyházi szolgálatot. Érthető tehát, hogy Kálvin halála után 10 évvel belső kényszert érzett arra, hogy Kálvinnak kapcsolatos élményeit, ismereteit papírra vesse, és ennek eredményeképpen egy személyes hangú, de tárgyilagos életrajzi munka született. A művet először 1908-ban fordították magyarra. Stilárisan átjavított formában, 1998-ban jelent meg újra a Kálvin Kiadó gondozásában. Kálvin János Gerard Calvin fiaként 1509. július 10-én született a franciaországi Noyonban. A gyermekkor, a tanulói évek egészségi vonatkozásairól nem esik szó, de az egyetemi tanulmányok ismertetésekor megtudhatjuk, hogy a „folytonos éjjelezések ... eredménye volt a már akkor meglévő gyomorgyengeségé' (12. o.). (Érdekes kiegészítéssel szolgál a diákköri évekről J. Cadier: Kálvin. Egy ember Isten igájában című, magyar nyelven 1980-ban kiadott könyvében. A szerző leírja, hogy Kálvin egyetemi évei előtt a de la Marche, majd a Montaigu kollégiumban tanult. Az utóbbi, hírhedten konzervatív beállítottságú oktatási intézményben napirenden volt a testi fenyítés, „az étkezés silány volt, Kálvin itt tette tönkre gyomrát egész életére.” F. de Raemond-ot is idézi a szerző, akitől megtudjuk, hogy Kálvinnak már diák korában voltok „gyötrő fejgörcsei”, emiatt sokat böjtölt. Egyébként „keveset beszélt, többnyire visszahúzódott, mélabús természetű” diák volt. L. itt 15-16. o.). Köszönet a névtelenséghez ragaszkodó orvos barátomnak, aki jó négyszázharmincéves, nem orvostól származó leírás alapján fizikális-, laboratóriumi-, EKG-, röntgen-, ultrahang- , endoszkópos vizsgálat és boncolás nélkül vállalta, hogy Kálvin János betegségeiről, halálának okairól gondolatait papírra vesse. 161
