Sárospataki Füzetek 7. (2003)
2003 / 2. szám - MÚLTUNK - Csohány János: Segesváry Lajos rejtélyes életútja
Csohány János kém megküldeni, amiből sok mindent megtudhatunk a hősi halottnak hitt egyháztörténész rejtélyes életéről.2 Segesváry Lajos Kunszentmiklóson született 1907. február 16-án. A gimnáziumot szülővárosában végezte el és ott érettségizett 1926-ban. Az 1926-1929 közti éveket a M. Kir. Honvédségben töltötte. Akkor zsoldos hadsereg volt Magyarországon a trianoni béke előírása miatt. Számos diák jelentkezett hároméves szolgálatra hazafias megfontolásból, mert a létszám kiállítása gondot okozott a hadvezetőségnek. Nem leheteden, hogy Segesváry Lajos is így állt be honvédnek. 1929-től teológiát tanult a Pápai Református Teológiai Akadémián, 1930-tól pedig a debreceni m. kir. Gróf Tisza István Tudományegyetem Református Hittudományi Karán, 1931-től aztán a hollandiai Stipendium Barnardinum költségén a hollandiai Utrechtben. A három tanévre szóló ösztöndíj ideje alatt hallgatott Németországban is Bonn és Heidelberg egyetemén. Németországi tanulmányi idején a nemzetszocialista rendszert is megismerte. 1934-ben Utrechtből tért haza. Utrechtben jelent meg holland nyelven első önálló munkája a magyar diákok peregrinációjáról még 1933-ban.3 1934-től 1937-ig a debreceni egyetem hittudományi karának egyháztörténeti tanszékén d. dr. Révész Imre egyetemi tanár tanársegédje volt. Ez alatt az idő alatt nyerte el a doktori címet. Disszertációját 1935-ben nyújtotta be, Magyar református ifjak az utrechti egyetemen 1636-1836 (Debrecen, 1935) címen. A bölcsészkaron abszolutóriumot szerzett. 1936-ban jelent meg Debrecenben a már említett Az egyháztörténelem alapvonalai. Ezt az utókor Révész-Segesváry könyvként emlegeti. Tény, hogy az előszóban a szerző is elismeri, hogy Révész Imre előadásait vette alapul és professzora át is nézte könyvét megjelentetése előtt. A kortársak szerint szükség volt egy jó és tömör tankönyvre, ami 1690-ig tárgyalja alaposan, aztán már csupán jelzésszerűen az egyetemes egyháztörténelmet. Mondják, Révész Imre méltatlannak tartotta volna magához egy ilyen rövid összefoglalás megírását, ezért bízta tanársegédjére. Lelkiismeretességét bizonyítja viszont, hogy az elkészült művet átnézte és ezt feltüntetni is megengedte. Helyes is, hogy egy tanszékvezető felelősséget érez munkatársa tankönyvéért. Azon minden esetre el lehet gondolkodni, hogy ha egyszer Révész lemondott a szerzőségről, sőt a társszerzőségről is, akkor miért emlegeti az utókor sokszor Révész-Segesváry szerzőpárossal e könyvet. 2 Segesváry, Lewis: I give you a new land. Osterhus Publishing House 4500 West Broadway Minneapolis 22, Minnesota, U.S.A. évszám nélkül [1952?] 143 pagina. Ezúton is köszönet Segesváry Viktornak segítségéért. 3 Segesváry: I give you a new land. 7. kk.; Zoványi Jenő: Magyar protestáns egyháztörténeti lexikon. 3. jav. bőv. kiad. Szerk.: Dr. Ladányi Sándor. Budapest, 1977. Magyar Református Sajtóosztály kiad. /Továbbiakban Zoványi/ 154
