Sárospataki Füzetek 7. (2003)
2003 / 2. szám - MÚLTUNK - Szabó András: Reformáció Északkelet-Magyarországon - meggondolkodtató esetek
Reformáció Északkelet- Magyarországon meggondolkodtató esetek állhatatosan a helvét irányhoz húztak, s híveik csaknem száz esztendőn át küzdöttek azért, hogy megalapíthassák saját egyházközségüket.48 Hatvan-hetven év alatt a reformáció és annak helvét iránya teljesen összefonódott a hegyaljai mezővárosok életével. Szép példái ennek Tárcái, Bodrogkeresztúr és Tokaj törvényei, amelyeket a tizenötéves háború után, 1606-ban, 1607-ben és 1610-ben jegyeztek le újra. Mindegyik tartalmaz egy történeti bevezetést, átitatva a reformáció történelelemszemléletével, s mindegyik az egyháziak jövedelmével kezdődik (beleértve a bodrog- keresztúri toronyóra kezelőjét és a tokaji diákokat is), s csak azután tér rá főbíróra és a többi városi tisztségviselőre.49 Mindhárom mezőváros a tokaji uradalom részeként királyi birtok volt, tehát semmilyen földesúri akarat nem kényszerítette erre őket, s noha a szöveget többnyire a helybeli tanítók és prédikátorok foglalták írásba, a polgárok beleegyezése nélkül nemigen alakíthatták önkényesen a szöveget. A példák töredékesek, de mégis beszédesek. S bár korábban én magam is sokat írtam a főnemeseknek a reformáció terjedésében, a reformáció irodalmának pártolásában betöltött szerepéről, az elmondottak inkább Szakály Ferenc „is-is” álláspontját látszanak alátámasztani, aki így foglalta össze véleményét: „Úgy véljük, ... a magyar reformáció kibontakozása az egymásba át- meg áttűnő »főúri« és »mezővárosi« reformáció közös eredménye volt.50 Ha már mindenáron különbséget kell tenni, érzésünk szerint az előbbi a teret és a lehetőséget, az utóbbi pedig részben a reformátorokat, részben pedig a tömegnyomást biztosította.” Ha valaki ennek az ellenkezőjéről akar meggyőzni, várom a véleményét igazoló adatokat és forrásokat. 48 RÉVÉSZ Kálmán, S^á^ives küzdelem a kassai református egyház megalakulásáért, Budapest, 1894. 49 NÉMETH Gábor, Hegfaijai mezővárosok törvényei a XHII—XVIII. századból, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1990. 50 SZAKÁLY Ferenc. i.m. 30. 151
