Sárospataki Füzetek 7. (2003)

2003 / 2. szám - TANULMÁNYOK - John Courtney Murray: A jelenkori probléma: Isten halála

John Courtney Murray lalkozás világosabban megmutatkozik. Ez az amit a modern gondolkodás tenni szándékozott — megmagyarázni a világot Isten nélkül. Az alapvető visszautasítás a „magyarázat Istenének” (ahogyan nevezték) szólt, holott az ő igazi Neve: a Teremtő, a Bölcsesség Könyvének Alkotója (13:3), aki egyben a Vagyok Aki Vagyok, aki nélkül semminek sincs értelme, mert nélküle nincs is semmi. A modern probléma lényege megjelenik a nagyszerű csillagász, Pierre Simon Laplace és barátja, Napóleon, akkori Első Konzul, híres levélváltá­sában. Laplace Exposition du Systeme du monde c. könyvének (egy mű, mely történelmet csinálni rendeltetett) egy példányát megjelenésének évében, 1796-ban, Napóleonnak ajándékozta. Napóleon, miután elolvasta a mű­vet, megdicsérte barátját. A világnak ez a fajta magyarázata, mondta, cso­dálatra méltó. „De” — tette hozzá, „nem olvasok benne Istenről.” Laplace egy olyan mondattal válaszolt, amelyben benne van a modern Akadémia ateizmusának a tiszta lényege: „Je n’avais pás besoin de cette hypothése.” Az említett formula kifejezi a hasonlóság lényegét is, amely eközött az arisztokratikus ateizmus és a későbbi burzsoá kidolgozása (mely a tizenki­lencedik századot jellemezte) között van. A Piactéren, mondták les gens de hien (akár franciául, angolul, vagy bármilyen más nyelven is beszéltek), nekünk nincs szükségünk Istenre; ezért ő nem létezik. Ezeknek az embe­reknek a törekvése nem az volt, hogy megmagyarázzák a világot, hanem, hogy megéljenek benne. Számukra az élet egyedüli tényezői gazdasági jellegűek voltak. Az üzlet üzlete az üzlet, mondhatták volna (ez a velős axióma már jóval azelőtt hatott, mielőtt megalkották). Az üzlet üzlete számára pedig Isten lényegtelen. Nincs rá szükség a gazdasági vállalkozás sikeréhez, amely az egyedüli vállalkozás, ami számít. Különösebben nem szükséges időznünk ennél az őrült ateizmusnál. Talán az a legfőbb jelentősége, hogy segített az Isten-kérdést a gazdasági és társadalmi valóság és törekvés népszerű formáiban megfogalmazni a filozófia és a tudomány arisztokratikus formái helyett. Továbbá arra szol­gált, hogy előkészítse az utat a későbbi proletár ateizmus, a „tömegek hitehagyása”, ahogyan XI. Pius nevezte, és az ő közönyös ateizmusuk számára. Ez volt a döntőbb tizenkilencedik századi esemény, mivel ez volt a marxizmus bölcsője. Mielőtt búcsút vennénk a modern kortól, mégha röviden is, de meg kell említenem egy másik fajta ateizmust, amelyet ez a kor szült. Ez a Város ateizmusa volt, az a politikai ateizmus, amely antiklerikalizmus álnéven szerepelt. Benne rejlett a I' état laique politikai elméletében, amely a Felvilágosodásból és a Forradalomból származott, bár voltak sokkal visszább nyúló gyökerei is. Kettős posztulátuma, az állam szuverenitása oszthatatlanságának és mindenben illetékes voltának a dogmája, valamint az egyház és az állam szétválasztásának a dogmája, a Harmadik Francia Köztársaságban és az 1905-ös Szétválasztási Törvényben jutott a legtelje­sebben kifejeződésre. Az ateizmusra való modern törekvés így tört magá­106

Next

/
Thumbnails
Contents