Sárospataki Füzetek 7. (2003)

2003 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Szabó Zoltán József: A megújított Magyar Református Egyház szervezetének kétfókuszos értékelése

A MEGÚJÍTOTT MAGYAR REFORMATUS EGSTUZ SZERVEZETÉNEK KÉTFÓKUSZOS ÉRTÉKELÉSE

vezetés6. A katolikus egyház egyházszervezetének lényeges alkotóelemeit közvetlenül isteni kijelentésre vezette vissza, és ezért az isteni eredetű jogszabályok (ius divinum) eredetét vita tárgyává tenni nem lehet. Ettől eltérően az evangélikus egyház azt tartja, hogy az egyházszervezet helyességének próbájául elegendő annyi, hogy az ne kerüljön ellentétbe a Bibliával, és a célnak megfeleljen. Kálvin ennél tovább ment kiegészítve annyival a lutheri álláspontot, hogy az egyházszervezet csak a Biblián alapulhat. Hogy miért nem a kálvini elképzelés valósult meg Magyarországon? — annak okait az alábbi pontokban foglaljuk össze.

1. A Habsburgok által uralt országrészben a reformáció állandó üldözésnek volt kitéve. A budai (1523) és hatvani (1525) országgyűlések máglyahalálra ítélték az új hit követőit. A mohácsi vész azonban minden üldözésnek véget vetett (egy időre). Ebben a zavaros helyzetben a legegyszerűbb volt átvenni a római egyház középkor végére kialakult szervezeti struktúráját — a vezetésre ez már kevésbé áll. Az egyházszervezet kiépítése és szervezése nem kezdődött meg rögvest egy gyülekezet protestánssá válásával, hanem csak jóval később — a Ferdinand által uralt északi területeken a különböző vallási törvényeknek köszönhetően még akkor sem hozhattak létre a katolikus főpapoktól független egyházi testületeket. Ahol a püspöki szék nagyon sokáig üresen állt, ott szükségét érezték valamilyen összetartó erőnek. Azok, akik protestánssá lettek, rendszeresen zsinatot tartottak, amelyek többsége területileg szinte egybeesett a katolikus esperesek területeivel

.7 Katolikus egyházszervezet viszont csak ott bomlott fel vagy szűnt meg, ahol (pl. a hódoltságban) a protestantizmus eszméivel szemben ellenállást jelentett. Helyükbe e helyeken más határokkal rendelkező új protestáns szervezetek léptek, melyek a középkoritól teljesen függetlenül alakultak meg. Akik a mohácsi csatavesztés után életben maradtak és a reformáció követői lettek, eredeti munkakörüket megtartva az új elkésztársaiknak (mint archidiakónusok vagy esperesek) szinte felügyelői é váltak. így jöttek létre a gyülekezetek felett álló dekanátusok (espe- re égek), amit fraternitásnak neveztek — a középkori fraternitások meg- új) isát és továbbvitelét elképzelni nem tudták.

1. Az is akadályt jelentett, hogy a szervezet-átalakítás eleinte a lutheri irá yba haladt. Luther kevésbé tartotta fontosnak az egyházszervezetet, így az egyházkormányzatba a középkori hagyományok alapján a világiakat sem vonta be. A német választófejedelemségekben a fejedelmek által jónak gondolt egyházszervezet és -kormányzat alakult ki, amely bizonyos módosításokkal a hazai viszonyoknak megfelelően tette meg a maga ha6 Ehhez részletesebben lásd SZABÓ ZOLTÁN JÓZSEF: Szervezet-strukturáltság! és - kormányzati nehézségek a XVI. századi magyar protestáns egyházban. In: Református Egyház, LIV. évf. 7-8. sz. 61-63. p.

7 ZOVÁNYI JENŐ: Magyarországi superintendentiák a XVI. században. Budapest, 1898. 3-4. p.

81