Sárospataki Füzetek 7. (2003)

2003 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Károly Zsolt: Adottságok, tények, metaforák - avagy mit lát egy látlelet?

Adottságok, tények, metaforák - avagy mit láttat egy látlelet?

vendőt várja. Az Isten képére és hasonlatosságára teremtett ember életcélja, hogy kiábrázolódjék benne Krisztus52 — ez egyszerre egy múltban, Isten kegyelmes cselekedetei által megalapozott,53 54 de hangsúlyosan jövőre orientált, a „semper reformandi” állapotában levő, nyitott identitás. Hit és történelem tehát nem így (vagy így nem) válik azyá a szerves egésszé, mely ma létező egyháztársadalmunkban is képes — jövőt láttató reményekkel — fenntartó és szilárd bázist alkotó ’maggá’ formálódni",^ hiszen ez az a gondolatsor, melynek egyenes folyománya a Szerző kétségbe esett felkiáltása: „de van-e itt jövő egyáltalában?” Egyházunk jelenleg múltra orientált, (olykor politikai értelemben is) „revizionista” közösség, mely éppen ezen attitűdök miatt alapjaiban érzi veszélyeztetve magát.

3.2. A kultúra „nem tudás, nem művészeti produkció, hanem valami életet szabályozó elv, amely egy embercsoport minden tagjának belső mágnese, irányítója. ”55 Ez a definíció közel áll a recens társadalomtudományi kultúrafelfogások némelyikéhez, s ez a közelség a „csak” szó kétszeri beillesztésével még növelhető is.56 A probléma azonban abban mutatkozik, ahogyan a Szerző ebben a fogalmi keretben a keresztyén kultúrát el akarja helyezni, illetve ahogyan azt jellemzi. „Kétezer éves keresztyén kultúra” ugyanis a Szerző által feltételezett formában nem létezik. A Szerző ugyanis egyfelől azt feltételezi, hogy ez a kultúra független a benne élő, általa meghatározott társadalomtól, a mindenkori embertől, másfelől pedig - mint ilyen - alapjában véve változadan. Ez azonban napjainkban és saját kultúránkban sem igaz. Jóllehet voltak és vannak kultúrák,-melyek a változást, mint a kulturális rend állapota előtti káoszba való visszazuhanás veszélyét gondolják el, s ezért alapvető törekvésük a változatlan világrend fenntartása, azonban még ezek a kultúrák

57 sem kerülhetik el a változást, sőt tragédiájuk sokszor az, hogy a társadalom - hol kataklizma-szerű, hol természetes - változásait nem tudják integrálni a kultúrába. Az európai keresztyénségre, illetve az európai keresztyén kultúrára ez az állítás különösen is igaz,58 de igaz lehet a nem európai kultúrák „krisztianizációjának” különböző esete52 Gál 4,19

53 5Móz 5,15; Róm 2,4; stb.

54 Novák: i.m. 64. p.

55 Németh László: Molnár Albert zsoltárai és ritmikájuk. In uő. Az én katedrám. Budapest, 1969. 88. p. Idézi Novák: i.m. 65. p.

56 „Nem csak tudás, nem csak művészetiprodukáó..."

57 Pl. a korai magaskultúrák, illetve az ún. történelem nélküli népek kultúráinak zöme, de hasonló a magyar paraszti kultúra története is. A kérdéshez ld. Eliade, Mircea: Az örök visszatérés mítosza avagy a mindenség és a történelem. Budapest, 1998, Európa Könyvkiadó.

58 Ld. Brown, Peter: Az európai kereszténység kialakulása 200-1000. Budapest, 1999, Atíantisz /Európa születése/.

47