Sárospataki Füzetek 7. (2003)

2003 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: A Jahve örökkévaló uralmába vetett hit értelme Dániel könyvében

Etighji Sándor madás csupán Izraelre sem, de nem is támad örök életre automatikusan minden izraeli.32 Helyes Hasel33 megállapítása, hogy Dán 12,1-4 szövegé­ben nem a feltámadás az új tanítás, hanem pont az igazak és bűnösök feltámadása. Ezt képviseli Moore is34: Dán 12,2 abban különbözik a Zsolt 49 és 73 leírásától, hogy nem csupán a meghalt igazak életbe való visszaál­lítását mondja el, hanem a bűnösök örök végzetét is feltámadásuk után. Moore figyel fel arra is, milyen fontos szerepet játszik Dániel könyvé­ben az az „ismeret”, mely az okosok (D,173Ci)Q) jellemzője. Már a könyv elején kiderül, milyen lényeges az ifjak kiválasztásánál az eszesség (□,t?13ípQ - 1,4), és hogy az értelmet Isten adja (pü*? t75pn...D’nvt<in - l,17). Amint az Úr szenvedő szolgája életében ott van az ismeret, mely sokak igazságát szolgálja - Ézs 53,11 ), ügy a dánieli bölcsesség sem öncélú, hanem sokakra irányul (D’3“!1? - Dán 11,33). Pontosan azoknak nem abszolút vég a halál, akik ebben a szolgá­latban szenvednek és bölcsességüket arra használják, hogy mások, sokak közelebb kerüljenek az igazsághoz és ezért áldozzák életüket. Ok támad­nak örök életre (0*7112 ’TI1?- 12,2) és ragyognak örökké (“[171 0*7)12*7 - 12,3). A bűnös az, aki nem is érti mi a tulajdonképpeni élet. Csak a bölcs érti, (iriT □,i73ÜQrn - 12,10) hogy a másokért végzett szolgálatban mit jelent a szenvedés általi megtisztulás, és hogy végül Jahve eszkatológiai ígéreteinek be kell teljesedni, az ismeretnek pedig gyakorlati tapasztalattá kell válni. Fohrer35 Dán 12,2 - t tekinti az egyetlen feltámadásra vonatkozó hely­nek az Ószövetségben, melynek történelmi háttere IV. Antiochus Epiphanes vallásüldözése, mivel ez az idő jelentette Isten népe számára a teremtés óta a legnagyobb nyomorúságot.36 Fohrer is kettős feltámadás­ban látja Izrael szabadulásának, Jahve hatalmának realizálódását, de sze­rinte nem túlvilági életre támadnak fel a halottak, hanem egy új evilági életre, mely örök, azaz örökké tart (D*7ll2). A bölcsek ismerete, eszkatologikus-apokaliptikus hite vezet a feltámadás formájában, megiga- zulással koronázott élethez. Ennek az életnek a kiteljesedése Jahve korlát­lan uralmát hirdeti, miközben örök pusztulásra ítéli a bűnösöket. 32 SPRONK azon a véleményen van, hogy azért nem mindenki, hanem csak sokak feltámadásáról van szó, mert akik már életükben megkapták büntetésüket, azoknak már e célból nem kell feltá­madni. - Beatific Afterlife in Ancient Israel and in the Ancient Near East i. m. 341. old. 33 HASEL Resurrection in the Theology of Old Testament Apocalyptic 281. old. 34 MOORE Resurrection and Immortality 31.old. 35 FOHRER Das Geschick des Menschen nach dem Tode im Alten Testament i.m. 200. 201. old. 36 KITTEL ezeknek a verseknek a hátterében a makkabeusok felkelése előtti időket látja a Kr. előtti 2. század kezdetén, amikor IV. Antiochust a jeruzsálemi felsőbb zsidó körök rivalizálásának véres harcai beavatkozásra késztették. Antiochus 167-es ediktuma halálbüntetéssel sújtott minden olyan cselekedetet, mely a zsidók identitásának megőrzésében nyilvánult meg. Azok a zsidók akik ezekkel az intézkedésekkel szembeszálltak, vértanúkká lettek. KITTEL számára a Dán 12,2 meg­fogalmazása e kor eseményeire reflektál, a feltámadás kimenetele pedig kettős ebben az összefüg­gésben. - KITTEL Befreit aus dem Rachen des Todes i. m. 84. old.: 28

Next

/
Thumbnails
Contents