Sárospataki Füzetek 7. (2003)
2003 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kádár Ferenc: A misszió gondolata a Zsoltárok könyvében
Kádár Ferenc viszont a népek tisztelettel közelítenek az élő Isten felé (102,23), ilyenkor mindig érvényes a felszólítás: „Beszéljétek el dicsőségét a nemzeteknek, csodáit minden népnek” (96,3). Mindezt nem önerőből, hanem Isten hatalmas erejével végezheti Istennek népe. Ezért kell újra és újra Isten színe előtt megjelennie, hogy az Úr jelenlétében megtisztulhasson, megújulhasson. „A templomi és a hétköznapok istentisztelete ritmusában hívja Isten magához az ő népét (Zsolt 50,1-5), hogy azután kiküldje őket.”14 így a misszió első végzője a Zsoltárok könyvében is maga Isten, aki elhív, hogy küldhessen. A misszió célja Látjuk tehát, hogy a Zsoltárok könyvében a misszió gondolata az Istennel való élő kapcsolatból ered. Isten gyermeke és népe átélve az Ür nagyságos tetteit saját életében és közösségében, felülről és belülről való késztetést érez ennek tudtuladására. Amit ő maga megtapasztalt, azt szeretné egyre bővülő körben hirdetni, megtapasztalhatóvá tenni. Mi is ez a megtapasztalt valóság? Isten királyi uralma. Ez az Ószövetség teológiájának az egyik legfontosabb, konstans eleme. Bármilyen társadalmi berendezkedésben is élt a kiválasztott nép, Isten kijelentése fényében teokratikus népközösségként15 értelmezte önmagát: „Az Úr uralkodik örökkön örökké” (2Móz 15,18). „Istenetek, az Úr a ti királyotok” (lSám 12,12). E prófétai látáshoz kellett igazodnia, újra és újra visszatérnie Izraelnek. Az Ószövetség tanúsága szerint “Isten királysága azonban nem korlátozódik a szövetséges népre, hanem kiterjed az egész teremtettségre”.16 Isten királyságának és a népekre is kiható uralmának gondolata a Zsoltárok könyvének egyik legalapvetőbb motívuma. Az Isten teremtői hatalmáról szóló zsoltárokban (pl. 29, 104), a királyzsoltárokban, tehát az Úr trónra lépése liturgikus ünnepének énekeiben (pl. 96-99) és a hallél- zsoltárokban (pl. 146-150) Isten hatalmáról, annak egyetemességéről szól a bizonyságtétel. Ezekben a zsoltárokban, különösen is a királyzsoltárokban erőteljes „missziói aktivitást”17 fedezhetünk fel. Izráel kegyesei tehát Isten uralmának áldásait átélve, missziójuk céljául ez uralom meghirdetését, kiterjesztését tűzik ki. Tudjuk, hogy ez a kiterjesztés, különösen a dávidi időkben politikai üzenetet is hordozott: a 18,48; 45,6; 47,4 igéiben a földi királyság terjeszkedését is magában foglalja. A legtöbb helyen viszont nem találunk ilyen politikai felhangot, hanem Isten dicsőségéről és csodáiról kell beszélni a népeknek (96,3). 14 Pásztor János: Misszió a XXI. században, Velence, 2000. 12. 15 ld.: Dr. Bartha Tibor, szerk.: Keresztyén Bibliai Lexikon, II.; Budapest, 1995. 51. 16 i.m. 52. 17 Artur Weiser: The Psalms, London, 1982. 629. 16
