Sárospataki Füzetek 7. (2003)

2003 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Sell, Alan P. F.: Isten nyilvános tisztelete

G8 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2003/1 80

hogy az igehirdetést komolyan kell vennünk. Említettem már két igehirdetőnek a nevét, akikre szívesen emlékszem vissza az elmúlt fél évszázadból. Egyikőjük sem zaklatott bennünket Barth vagy Bultmann legfrissebb megállapításaival; egyikőjük sem tett ki bennünket annak, hogy a kor divatos teológiai szellemének hódolva, szómagyarázatokat hallgassunk. Nem egy könyvet kiválasztva magyarázták azt végig szisztematikusan hosszú heteken — sőt hónapokon — át, mint ahogyan tették azt néhányan a független evangelikál kisközösségekben. Sőt az istentisztelet végén nem hívták ki középre a megtérőket — bár Billy Graham akkortájt kezdte meg kőrútjait. Ezek az igehirdetők a legfőbb keresztyén tanításokat érintették szolgálataikban. Mindenek fölött a Kereszt volt igehirdetésük középpontjában, még akkor is, ha stílusban nagyon különböztek egymástól: Sydney Morgan a Kereszthez könyörögve, Alfred Kaye pedig sürgetve vezetett oda bennünket. Ez az a pont, ahol kérdésesnek tartom jelen állapotunkat.

Mennyire tisztán hirdetjük hitünk központi igazságait, melyek a Krisztus Keresztjében összpontosulnak? Mennyire segítjük gyülekezeti tagjainkat abban, hogy megértsék az Írásokat? Természetesen a szószék nem a bibliakritikáról szóló előadások helye; de nem lehet kérdés, hogy gyülekezeti tagjainknak segítségre van szükségük a Biblia megértéséhez, ami alapjában véve ősi keleti írások gyűjteménye, amely nagyon távol áll az ő mindennapi életmegtapasztalásaiktól. Soha nem tudjuk meg, hányán morzsolódtak le csendben gyülekezeteinkből az elmúlt ötven év alatt, mert nem tudták a Bibliáról kialakított kezdetleges ismeretüket fejlődő ismereteik közé beilleszteni, és nem találtak senkit, akit segített volna. Azt hitték, azt kell hinniük, amit nem tudtak elhinni; amiben pedig nem tudtak hinni, azt a lelki- pásztorok nagy része sem hitte, csak soha nem beszélt róla. Figyelemreméltó, hogy mennyien vannak — köztük sok magasan képzett ember, tudósok és filozófusok —, akiket soha nem segítettek át a Biblia éretlen, kezdedeges értelmezésén.

Nagyon fontos, hogy amikor az Evangéliumot hirdetjük, érintsük a főbb keresztyén tanításokat, annak érdekében, hogy a gyülekezeti tagok megértsenek valamit Isten üzenetének a ritmusából. Ennek egyik módja az, ha követjük az egyházi ünnepkör főbb témáit. Az átfoghatóság mellet lényeges még az, hogy olyan összetevőkkel vegyük körül a gyülekezeti tagokat, melyekből megalkothatják keresz90 11 03