Sárospataki Füzetek 6. (2002)

2002 / 1. szám - TANULMÁNY - Kádár Ferenc: Kiváltság és felelősség - gondolatok liturgusi szolgálatunkról

Kádár Kenne Időnként lehet és érdemes zsoltárimádságot illetve az egyház- történet nagyjainak imádságát elmondani. „Ha a gyülekezet rá van kényszerítve arra, hogy a lelkész szájával imádkozzék, és csak a lel­kész szavait, stílusát hallja, az feltétlen megszegényedést jelent. Hi­szen ott nem a lelkész imádkozik, hanem a gyülekezet a lelkész szájá­val a szentek egyességében az Egy Anyaszentegyház közösségében."37 Persze, az imádságra készülés nemcsak a fentieket jelenti. Az egész istentiszteletre való felkészülés elve szerint belső csendességgel, Isten előtti nyitottsággal kell elkérünk az imádságokat, hiszen az O Lelke ismeri a gyülekezetei, O teheti szavainkat a gyülekezet fohász­kodásává. Sokfelé tapasztalható, hogy a gyülekezet egyes tagjai nemcsak gondolatban követik, hanem halkan mondják is az imádság szavait. „Ez az együttmondás kifejezi és megerősíti az imádság gyülekezeti, közösségi jellegét."38 Ugyanakkor bátorító és fegyelmező erő ez a lel­kész számára is, hogy nem ő imádkozik itt egyedül. Támogassuk ezt a szép szokást, és ahol lehet, azt is, hogy a gyülekezet a lelkésszel együtt mondja ki az „ámen"-t. A homíliás istentiszteleten három imádságot mondunk, az első kettő az elő- és utóima39. Az előírna akkor gyülekezetszerű, ha az Úr előtti megállás alázatával tárja fel a hála, a bűnvallás és a Szentlélek-, Ige-kérés gondolatait. Az utóima akkor gyülekezetszerű, ha az Ige üzenetének hiteles imafoglalatát és átgondolt közbenjárást fogalmaz meg. Ezeken kívül az Úrtól tanult imádságot mondjuk. Ezt se sajátítsa ki magának a liturgus túl nagy hangerővel, vagy rapszódikus üteme­zéssel. Sokfelé alkalmazzák már a liturgiában a „csendes imádkozás"40 perceit, így is lehetőséget adva a gyülekezet aktív részvételére az imádságban. Ezen kívül a gyülekezeti élet fontos alkalmai a biblia­órák, imaórák, ahol közös imádságban „egymás hite által" épülnek a tagok. A templomi liturgiában is vannak alkalmak arra, hogy gyüle­kezeti tagok mondjanak imádságot (pl. egyetemes imahét, konfirmá­ció, hittanvizsga, stb.) 37 Pásztor: i.m. Ref. Egyh. 194.o. 38 istentiszteleti rendtartás, 59.o. 39 Harnack kifejezésével: prófétai és papi ima (ld.: Szőnyi i.m. 24.o.) 40 Ld. Dr. Kozma Zsolt: Milyen istentisztelet kell nekünk? In: Krisztusért járva követ­ségben, Debrecen, 1996., 132.o. 56

Next

/
Thumbnails
Contents