Sárospataki Füzetek 6. (2002)

2002 / 1. szám - TANULMÁNY - Kiss Endre József: A Kazinczi és alsó-redmeczi Kazinczy és báji Patay család rokonsági kapcsolatai

A Kazinczi és alsó-redmeczi Kazinczy és Báji Patay családok rokonsági

KAPCSOLATAI

báji Patay Sámuel (Pánd, 1877.) és Kazinczy Ottilia (Berettő, 1883.) gyermekei:

IV. Ferenc (1915.) I. Arthur (1917.)

br. Lindelof Alisé szilasi és pilisi

Dárday Marietta7 Szilassy Eszter

A magyar arisztokráciát az elmúlt fél évszázad során sikerült csaknem egészen tönkretenni és szétszórni az ateista diktatúrának. Az az ideológia, melynek jegyében társadalmi osztályokat igyekeztek kipusztítani, csak mint velejéig hamis, ordas eszmeként említhető. Veszteségeinkkel számot vetve, csupán irigységgel gondolhatunk a szerencsésebb sorsú nemzetekre, melyeknek uralkodó osztályai évszázadokon át adták a vezetésre termett, a közéleti szereplést génjeikben hordozó, abban nemzedékeken át helytálló politikusokat.

Nem jelenti ez azt, hogy a magyar nemességet évtizedeken át elmarasztaló, történelemhamisító tendenciát most túlzott eszményítéssel kívánnánk ellensúlyozni. A történeti valósághoz akarunk inkább közelebb kerülni, vélekedésünket Tompa Mihály soraival összegezve:

„S fájhat, ha dőlnek a bérc ősi fái Ha pusztulnak, s enyésznek a nagyok:

Lehetne tán sokat szemükre hányni,

Ha fényes tettök nem is volna sok! 4 5 6 7

A bécsi udvarnál nyilvántartott magyar nemesi címerek között a Kazinczyaké Dániel nevével, 1730-as dátummal szerepel. Felsorolja a család birtokait Abauj, Zemplén, Ung, Szabolcs, Bihar, Heves, Nógrád vármegyékben. Említést tesz Kazinczy Ferencről mint íróról.

4 Az általa használt címert így írják le: - a pajzson kék mezőben, zöld alapon, arany fészekben fehér pelikán, mely három kicsinyét saját vérével táplálja. A sisakdíszen ötágú koronából ágaskodó, kettős farkú oroszlán a bal melső lábával az országalmát tartja, a jobbjában három nyílvesszőt fog össze. A pajzsot ölelő díszítés jobb oldalon kék és arany, a bal oldalon piros és ezüst színű.

5 Csergheő - i. m. - Báji Patay Sámuelnél (1709.) jelzi a címerhasználatot és birtokokat Zemplén, Szatmár, Ugocsa, Pest, Bihar, Borsod, Ung vármegyékben. 485.p. Más források említik, hogy Patay János 1614-ben szerzett armálist, az 1754-1755-ös nemesi összeíráson szerepel első ízben és I. Sámuel használja elsőként a „báji" -előnevet. In: Szabolcs vármegye nemes családai. -Szabolcs Vármegye. Bp. 1939. 292.p.

6 Kempelen Béla : Magyar nemes családok. Bp. 1914. 207.p.

7 Az 1950-es évekig figyelemmel kísért életükről Patay Sándor szóbeli közlésére és téesői Móricz Béla kéziratos munkájára hagyatkoztunk: A báji Patay család. H.n. 1978. Gépírat. 23. és 184.p.

39