Sárospataki Füzetek 6. (2002)
2002 / 2. szám - MÚLTUNK - Berényi József: Száz szilánk
GS Sárospataki Füzetek 2002/2 SO Visszaugrik helyére, kivesz egy pogácsát és határozottan kínál tovább: Akkor te is egyél! Mit tehettem mást? 99. Miért nem a Hámán utcáig? Debrecenbe kell mennem. A Wartburg nehezen indul be. Még el sem érem a falu szélét, valaki stopot kér Keresztesig. Leáll a motor újra. Csak küszködve tudunk elindulni. Már előre félek Keresztestől. A kocsi ott is lefullad. Pár perc kínlódás után sikerül továbbmenni. Szívemben ott a könyörgés, hogy csak Debrecenig segítsen el Isten! Hiszen nem a magam érdekében megyek. Baj nélkül megérkezem a városba - az első lámpáig. Ott pirosat kapok. Én vagyok az első. Sűrűn sorjáznak mögöttem a kocsik. Az enyém néma marad. Markos fiatalemberek emelik ki a gyepre. Ott is hagyom, mert sürgős az elintézni valóm. Este fiam autószerelő sógora vontatja el. Mikor beszámolok a családnak úti gyötrelmeimről, kis menyem kacagva teszi fel a nem is komolytalan kérdést: miért nem azért imádkoztam, hogy a Hámán Kató utcáig sikerüljön eljönni a kocsival? Ha nem is tartozik a témához, ideírom pár szóval menyem még egy sztoriját. Ő a Debreceni Református Általános Iskola igazgatónője. Irodája a püspökinek közveden szomszédságában van. Elég sűrűn át is ugrik az utóbbiba. Egy alkalommal többen vannak ott együtt. A Püspöki Hivatal vezetője valamiért a Bartha-dossziét keresi. Lemondóan jelzi a társaságnak, nem találja sehol. Menyem viszont nyilván tudja hol van, mert kimegy és a következő percben már hozza is. Hogyan találtad meg? — kérdezi ámulva a hivatalvezető. „Csak elkiáltottam a Berényi nevet, és kiugrott a fiókból!” Mindenki megértette. 100. Édesanyám öröme és fájdalma Élete tele volt szenvedéssel. Szegény, hatgyermekes, egyszerű parasztasszony. Édesapámmal úgy kerültek össze, hogy egy barázdányi földjük sem volt. Erőfeletti úton hordozta, segítette őket Isten, Akire 90186 08
