Sárospataki Füzetek 6. (2002)

2002 / 2. szám - MÚLTUNK - Berényi József: Száz szilánk

Az elhunyt párttag volt. Szegény parasztemberből küzdötte fel magát. Kapus lett a berettyóúj falusi kórházban. Nagy családot nevelt. Gyermekei mind tanulhattak.

Az Ige érezhetően „fogja” a gyülekezetét. Nem marad ki az elhunyt édesapa küzdelmes, övéiért sok fáradságot és szenvedést vállalt életútjának pár mondattal való ecsetelése, és az itt maradtak fájdalma, hálás kegyelete sem.

Külön említem, hogy fia valóságos ítéletidőben órákat motorozott azért, hogy édesapja temetésén Isten Igéjének vigasztalása megszólalhasson.

55. Rösszler Irénke

Ez még Debrecenben történt, de el kell mondanom.

1957 őszén — a dátum fontos! — beállított hozzám egy szerény, de csinos öltözetű, szép, fiatal lány. Abban az évben érettségizett. Konfirmálni szeretne. Eddig szülei nem engedték. Főleg édesapja, de most már ő is beleegyezett. Abba is, hogy nálam.

Kiderült, hogy a Szabadság úton (ma Kassai út) laknak. Mikor édesapja nevét, foglalkozását mondta, megtelt a szívem örömmel és ámulattal.

Csak az Árpád téri lelkipásztor engedélyével vállalhatom az oktatást, igyekszem őt felvilágosítani. Tudom — válaszolta, és átnyújtotta dr. Bartha Tibor ottani lelkipásztor, a későbbi püspök hozzájáruló nyilatkozatát.

Ez a kislány Rösszler Jánosnak, az Állami Egyházügyi Hivatal debreceni főelőadójának lánya volt! Lehet, ez ma már semmit sem mond az olvasónak. Olyan kommunista pártember, aki által a Párt ellenőrizte, sőt irányította az egyház életét.

1956-ban mégis csak nagy esemény történt!

56. Judit Néni

Tudatosan írom a nénit nagybetűvel. Csodálatosan átadott életű, alázatos szolgálóleánya volt Istennek. A mi esetünk is ékesen bizonyítja ezt.

MÁV főorvos asszony volt. Tudta, hogy állásomból való felfüggesztésem után nemcsak fizetést nem kaptam, hanem egészségügyi ellásoióO oa