Sárospataki Füzetek 6. (2002)

2002 / 1. szám - TANULMÁNY - Sawyer Frank: A háború igazolása és az igazságosság mint a béke munkálásának eszköze

V. NINCS VILÁGBÉKE VALLÁSBÉKE NÉLKÜL

A HÁBORÚ IGAZOLÁSA ES AZ IGAZSAGOSSAG MINT A BEKE MUNKALASANAK

_____________________________________________________________________ESZKÖZE

2

8. Voltak háborúk, melyeket szent háborúknak, keresztes hadjáratoknak tekintettek. 1095-ben II. Orbán pápa szent háborút hirdetett meg a muzulmánok ellen. Évszázadokon keresztül véget nem érő küzdelem folyt az iszlám államok és a keresztyénesített Európa között. Amikor ezek a „szent háborúk" befejeződtek, a keresztyén társadalom megindította saját háborúit katolikusok és protestánsok között. A szent háború elképzelés már egyáltalán nem népszerű a keresztyén etikában. Ennek egyik oka az, hogy igaz hit egyedül Isten Igéjének kardjával lehetséges. Másik oka pedig az, hogy nehézségekbe ütközünk, amikor azt állítjuk, hogy a „kef r\E

iy ívj i

mlz-U1N,

sírt

itr

n\/imo f/-» f 11 v u^u LKJ i

y\r ki

,poszt-keresztyénnek" tartjuk.

29. A szociológusok az iszlám és az iszlám fundamentalizmus újjászületését magyarázzák: ami nagyrészt a nyugati kulturális dominancia elleni nemzeti-kulturális védekezés.17 Szokás ezt a „Nyugat istentelen értékei" elleni küzdelemnek nevezni. A New York-i Világkereskedelmi Központ tornyait ért támadás és Afganisztánban az Amerikai Egyesült Államok tálibok ellen folyatott háborúja óta megint vannak olyanok, akik szerint új szent háború (dzsihad) kezdődött. Egyesek azt állítják, hogy a szent háború etika jellegzetesen iszlám. Mások szerint csak egy kis csoportot képvisel („fundamentalisták") az iszlám kultúrán belül. Nyugaton a legtöbben úgy gondolják, itt most a demokráciát kell megvédeni. Nekik a háború nem a vallásról, hanem a polgári jogokról szól.

30. Még akkor is, ha egy háborút nem hívnak szent háborúnak, gyakran hallható szakrális nyelvezet, olyan kifejezésekben, mint pl.

közösségi ima is sokkal népszerűkbé válik. Világi ideológiákat gyakran vesznek védelembe vallásos buzgósággal, mint pl. a kapitalizmus és a kommunizmus közötti „hidegháború" idején a XX. század második felében. Ritkán jelle17 Anthony Giddens, „Islam and the West” in Sociology (Cambridge: Polity Press, 1993), p.479kk. magyarul: (Budapest: Osiris, 1997), p.456.

23