Sárospataki Füzetek 6. (2002)
2002 / 2. szám - MÚLTUNK - Berényi József: Száz szilánk
■Hl B tek 2002/ lebbi vonattal el kell hagynom a községet. írásban kértem a kiutasítást. Ezt persze nem kaptam. Tíz órakor már a Járási Kapitányságon veséztek. Azt ajánlottam, hívják fel a püspöki hivatalt telefonon. Értsék meg, hivatalos kiküldetésben járok. Ok nem hívnak senkit, saját hatáskörben cselekszenek. Délután kettőkor én magam hívtam fel a püspököt. Igen diplomatikusan azt tanácsolta, hogy ha mindenképpen ragaszkodnak távozásomhoz, ne ellenkezzem. Ezt nem mondtam meg a kapitány úrnak. Egész nap nem ettem, nem ittam semmit. Már elmúlt négy óra. Emlékeztettem őket, hogy ötkor harangozni fognak. Félötkor egy másik szobába kísértek át. Szőke, kócos, gyérbajuszú, rendetlen öltözetű fiatalember fogadott igen mogorván és ellenségesen. O is fenyegetett, amiért nem engedelmeske- detem a kiutasítási parancsnak. Úgy tudtam meg kicsoda, hogy gúnyosan különös dolgot mondott. Azt vetette szememre, hogy a Horthy rendszerben, ha egy főispán utasított volna valamire, azonnal összevágtam volna bokámat előtte és engedelmeskedtem volna: igenis méltóságos uram. Egy párttitkárral azonban csak packázok. Téved - válaszoltam. Én a múlt rendszerben még diák voltam. Szegény szülők fia, főispánt nem is láttam. Felhívtam figyelmét arra, hogy azóta már teli a templom. Tíz perc múlva kezdődik az istentisztelet. O mondja meg, menjek vagy maradjak. Ha ragaszkodik hozzá, még ma este elutazom. Az embereknek meg lesz a véleménye a vallásszabadságról. A felelősség az övé. Neki elárultam a püspökkel való beszélgetésemet. Éktelen haragra lobban. „Ma este még maradjon! — ordította —, de ha nem beszél a hároméves tervről és a koreai kérdésről, összeértetjük a bajuszunkat!” Távozóban annyit válaszoltam, hogy kérését nem teljesíthetem. Isten igéjét hirdetni jöttem, a politikához ők értenek. Egész héten zavartalanul szolgáltam. Estéről, estére zsúfolva volt Isten háza. Bajuszunkat azért sem értethettük volna össze, mert nekem nem volt. A hét legnagyobb öröme számomra az volt, hogy egy határőr katona és felesége hitre jutottak. Alig tíz napja elhunyt egyéves kisfiúkat gyászolták. Vigaszt találtak Jézusban. Ezt az egész gyülekezet előtt vallották meg.