Sárospataki Füzetek 6. (2002)
2002 / 2. szám - TANULMÁNY - Sawyer, Frank: Szociológiai, pszichológiai és etikai dimenziók - Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényében
OS Sárospataki Füzetek 2002/2 » dulási pont mégis saját személyes felelősségünk. E nélkül ugyanis a szociáletikának nincsen alapja és nem lesz szilárd. 5. ETIKA ÉS JOG Az etika, bár szoros kapcsolatban áll az igazságszolgáltatással, mégsem azonos vele. Szükséges különbséget tennünk az etikai normák (szabályok) és a társadalom, illetve az emberi intézmények törvényei között. Természetesen a kettő valamiképpen megegyezik, például nem etikus lopni — a társadalom törvényei is ezt mondják, és az igazságszolgáltatás lépéseket tesz a lopás megelőzésére, illetve a lopás által okozott kár jóvátételére. Az etika és a törvények azonban mégsem mindig azonosak, mivel lehetséges etikádan törvények (szabályok, rendeletek, normák, rendszerek) alkotása is. Vannak olyan idők, mikor etikai tudatosságunk figyelmeztet bennünket, hogy tiltakozzunk az etikátlan törvények ellen. Mindig föl kell tennünk azt a kérdést, hogy mikor igazságosak a gazdasági vagy politikai törvények és mikor etikátlanok. Egy példa lehet erre az adózásra vonatkozó törvénykezés: kinek kellene adót fizetnie, mekkora összeget kellene fizetniük, és hogyan kellene az adóból befolyt pénzt felhasználni? Vagy: mennyit kelljen fizetni a közszolgáltatásért, tehát a közlekedésért, vízért és elektromosságért, élelmiszerért, egészségügyi ellátásért? Ha nincsenek törvények, akkor a gazdagok mindenhez hozzájuthatnak, a szegényeknek pedig semmije nincs. Ugyanilyen a háború kérdése. Mikor igazságos egy háború? Mikor etikusak azok a törvények, melyek arra kötelezik az állampolgárokat, hogy háborúba menjenek? Mikor okoz egy kormány több igazságtalanságot, mint igazságot? A törvény és az etika nem (mindig) ugyanaz. Gyakorlatilag, ami legális, az nem mindig etikus. Attól még, hogy a válás legális, nem lesz automatikusan etikus is. Az, hogy a magazinok és videó társaságok legálisan gazdagodnak meg pornográfia eladásából, még nem teszi ezt etikussá. A törvényalkotás a társadalomban (családban, iskolában, gyülekezetben) feltételez egyfajta etikai normarendszert, illetve annak mérlegelését, hogy mi jó és mi rossz, mi jobb vagy rosz- szabb. Végül is az etika mindig összefügg a motivációinkkal, cselekedeteink szándékaival: a célokkal éppúgy, mint az eredményekkel. A törvényeket bizonyos mértékben különösebb etikai motiváció nélkül is be lehet tölteni. Etikátlan motivációk azonban sosem vezetnek jó etikai normákhoz. Akár még a jó motiváció sem elegendő, ha nincse-
