Sárospataki Füzetek 6. (2002)

2002 / 2. szám - TANULMÁNY - Kézi Erzsébet: A politika és az oktatáspolitika kapcsolata Klebelsberg Kunó koncepciójában

csa Sárospataki Füzetek 2002/2 SO

Az angol — magyar kapcsolatokról Takács Béla sárospataki kutató a következőket írja: „Az angol-magyar egyházi kapcsolatok a reformáció korába nyúlnak vissza és az 1583-ban alapított edinburghi egyetemet szívesen látogatták a magyarországi református diákok. 1865 óta pedig állandó stipendiumot létesítettek az egyetemen egy magyar református teológus részére.”1 A református egyház tehát valóban már korábban is létező kapcsolataival állhatott a kormány rendelkezésére a két világháború között.

A korról szóló munkák kiemelik, hogy Bethlen István és Klebelsberg között a politikai kérdések megoldásában egyetértés volt. Klebelsberg teljesen bírta Bethlen bizalmát, így számíthatott arra, hogy terveinek realizálásában a miniszterelnök segítségére lesz.

Az angol kapcsolatok Magyarország számára több okból is fontosak voltak:

1. Az angol antantmisszió mind Horthy mind pedig Bethlen legfontosabb támogatója volt

2. A francia európai hatalmi túlsúlyt csak az angolok segítségével lehetett ellensúlyozni

3. Az angolok részéről volt óvatos elképzelés a trianoni béke revíziójának a támogatására

Klebelsberg így fogalmazza meg az idegen nyelvek tanításának és a politika kapcsolatának gondolatát: „De ma, amikor önálló államként kell eligazodnunk a világ nemzetei között, akik előtt rajtunk kívül senki sem fogja hirdetni a magyar igazságot, ma igenis hazafias kötelesség, hogy megtanuljuk a nyugati nyelveket, s minden idegen nemzethez, vagy néphez a maga nyelvén szóljunk”.* 2

Ennek a programnak a megvalósítására Klebelsberg módszeresen törekedett. Terveinek realizálásához azonban meg kellett győzni a Bethlen-kormány tagjait, de a sárospataki tanárokat is. A következő gondolatokkal érvelt a pataki ügy mellett: „Éppen Sárospatakon, ahol Comenius tanított és oly magyar ifjak tanítottak, akik Hollandiát, Skóciát, Németországot megjárták, mindaddig, amíg a bécsi hatalom meg nem akadályozta, nem lehet azt mondani, hogy a külföldi fejlődés a magyar nemzeti fejlődés ártalmára lenne. Ez az az út, amelyen

’ TAKÁCS Béla: Szabó Gyula élete és munkássága; (kézirat) Tudományos Gyűjtemények — Sárospatak - Adattár: FSz. Kt. 550.

2 Emlékkönyv (1931): Sárospatak. 98.

90 99 OS