Sárospataki Füzetek 6. (2002)

2002 / 2. szám - CENTENÁRIUM - Dienes Dénes: Viharfelhők a pataki Teológia egén az 1930-as években

03 Sárospataki Füzetek 2002/2 SO

Vajon mi szította fel valójában az elnökség haragjának tüzét? A kötet gondos áttanulmányozása során arra a megállapításra juthatunk, hogy a harag nagyságrendekkel nagyobb, mint amit az ott közölt írások józan mérlegelése kiválthat. A válasz megértéséhez tovább kell olvasnunk a dörgedelmet: félünk, hogy epár ifjú dédelgetése nekünk sokba fog kerülni. Hiszen elleneink aknamunkát végeznek ellenünk titkon. Egy ssfp napon majd interpellálni fognak, hogy a nagy állami segítséggel jutalmazott Pataki Főiskola diákjai: ilyenek!... Mi lesz velünk, ha elesünk a — mai efféle lelkületű ifjak ellenünk való bűnözése miatt — elesünk az Állam segítségétől. ”

A Kollégium az I. világháborút követő években egyre nagyobb figyelemmel fordult a magyar falvak felé. Ez a tény egyszerre jelentett szolidaritást a szociális-, szellemi- és nem ritkán lelki nyomorban tengődő százezrekkel, és programszerű tenni akarást a pozitív változás jegyében. Ugyanakkor a mozgalmas ifjúsági életet a hatóságok megkülönböztetett figyelemmel kísérték, mert gyakorta hangzott a vád: „a Kollégium falai közé befészkelte magát a kommunizmus.”1 A kerület elnöksége nyilvánvalóan tisztában volt a politikai közvéleményben jelentkező gyanúval, sőt a befolyásos országgyűlési képviselő főgondnok még többet is tudhatott. Hiszen hamarosan fény derült a budapesti egyetemi ifjúság baloldali csoportjának tevékenységére. Közöttük volt Rácz István volt pataki diák, Szabó Zoltán egykori cserkésze. Rövidesen nyomoztak Patakon is. Letartóztatták Andreánszky István gimnáziumi tanulót, akit majd el is távolítanak az intézetből. A sajtóban a közigazgató kénytelen volt nyilatkozatot tenni, miszerint a pataki főiskola nem kommunistákat nevel. Ebben az összefüggésben már érthető az elnökség ideges reagálása, ami Szabó Zoltán fegyelmije során is jellemezte az ügyet. „Mérhetetlen erkölcsi kárt okozott annak a főiskolának, mely mint édes gyermekét nevelte... Tettével a főiskola fennmaradását is kockára tette... ” >yAz ifjúság kezébe olyan könyvet adott, melyért a szpijet—propaganda céljaira — minden pénzt megadna, hiszen azt támadja, ami előttünk szent és amit ők lerombolni törekszenek ” — ahogy az elmarasztaló ítélet leszögezi.

1 BARCZA József: A Kollégium története 1919 után. In: A Sárospataki Református Kollégium. Tanulmányok alapításának 450. évfordulójára. Budapest, 1981. 258.