Sárospataki Füzetek 6. (2002)
2002 / 2. szám - CENTENÁRIUM - Kádár Ferenc: Szabó Zoltán homiletikai öröksége
Ismerve a dialektika teológia jeles képviselőjének, E. Thurneysennek gondolatát, amelyben kategorikusan elválasztja egymástól a homiletikát és a retorikát1, azt mondhatjuk, hogy Szabó Zoltán e ponton más álláspontra helyezkedik. A szintézist keresi, és találja meg, ahogyan Ravasz László is tette. A legfontosabb a tartalom, a „mit prédikáljunk?” kérdése, de a forma sem mellékes: a „hogyan prédikáljunk?” kérdésének felvetése nélkül a pietizmus „szabálynélküliség” szabálya kezd majd uralkodni, és zűrzavart hozni. Szabó Zoltán pontos és szigorú volt a homiletika szabályait illetően. Jól tudta, hogy az igehirdetést fel kell építeni. Szükségesnek látta a jó, funkcióját valóban betöltő bevezetést, amelyben elhangzik a főtétel, sőt a diszpozíció is, tehát az, amiről szólni fog a prédikáció. Szükségesnek látta a méltó, és megint csak funkcióját betöltő összegzést, vagy befejezést, amelyben elhangzik a finális tétel, az evangélium serkentő felszólítása, tehát az, amiért az egész prédikáció elhangzott. És szükségesnek látta, hogy az egész igehirdetés szerkezetileg is áttekinthető, jó vázlattal bíró legyen. Ez utóbbira külön kitér az Igehirdetésünk revíziója című tanulmányában. A visszaérkezett válaszokból leszűri: „Érdekes, hogy a kivehető, jó vázlattal, pontos felosztással bíró beszédeket jobban meg tudják jegyezni és hazavinni, ami másrészt érthető és természetes, egyúttal nem kevésbbé tanulságos is.”1 2 Amit tanított, azt művelte igehirdetőként. Igehirdetéseiben, de vázlataiban és bibliaköri előkészítésében3 is előttünk állnak a formai tisztaság, átláthatóság és következetesség ismérvei. Néhány vázlata idekívánkozik, hogy a gyakorlatban lássuk, miként építette föl Szabó Zoltán a prédikációit:4 Textus: Kol 3,16b („tanítván és intvén egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel, hálával zengedezvén a ti szívetekben az Úrnak — Károli ford.) Főtétel: Az éneklést, a híveket egymással és Önmagával összekapcsoló szépen zengő közös imádságul adta Isten a gyülekezetnek 1 Thurneysen, Eduard: Az Ige szolgálata, Sopron, 1942. 28kk. 2 SZABÓ Zoltán: Igehirdetésünk... 12. 3 ld. például: SZABÓ Zoltán: Bibliaköri előkészítések, vázlatok, 1940. TGy Kt.a. 643/4. 4 A két vázlat megjelent: Igazság és élet, 1936. február, 72-73, és 74.
