Sárospataki Füzetek 6. (2002)

2002 / 2. szám - CENTENÁRIUM - Horváth Erzsébet: A pataki Teológia sajátosságai az 1930-as években

b) „Virágzó mezőgazdasági kultúra megteremtése.”

c) „A nemzet életében való fundamentális szerepének felismerése és betöltése.”1

Mindezen célok elérése nem jelentette a szervezőknek egy tanfolyam befejeződését, mert nagy figyelmet fordítottak az utógondozásra és az építésre, mint a nevelés fontos részére. Szabó Zoltán azon fáradozott, hogy akik együtt voltak egy tanfolyamon, továbbra is tartsák a kapcsolatot, írják meg mi van velük, mi van a faluban és ezért elindította a „Szeretetláncot” 1941-ben, s a beérkezett leveleket a Kerékvágásban közölte és azokra válaszolt is.

Az utógondozás szerves részévé lett a gyülekezetépítésnek, hiszen a népfőiskola vezetők nemcsak leveleztek volt diákjaikkal, de fel is keresték őket otthonaikban.

Patak szellemiségéhez tartozott, hogy a népfőiskola nem öncélú intézmény volt, hanem építeni akart, mégpedig Istennek tetsző módon, egyént, közösséget, mely jelentette a családot, a falut, a gyülekezetét és a nagyobb egységet, a nemzetet.

Ma szívesen beszélünk a gyülekezetépítésről, mint új felfedezésről, annak lehetőségeiről és módszereiről. Patakon természetes volt, hogy nem hagyták magukra diákjaikat sem a diákévek, sem azok befejeztével. Természetes volt a tehetségkutatás, a teológusok szolgálata a vasárnapi iskolákban, a környező falvak gyülekezeteiben, az ifjúsági egyesületekben, a templomépítésben, mert mindezekkel Isten országát építették.

A fent említettek jól mutatják, hogy Patakon a Teológia komoly missziói munkát végzett. Nem elégedett meg a lelkészképzéssel, hanem az adott kor problémáira kereste a választ és tett is érte a Teológia falain belül és kívül ugyanúgy, mindig szem előtt tartva: evangélium és hivatás, egyház és kultúra, egyház és nemzet összetartozását.

Miből táplálkozott ez a szolgálat a Teológián?

Isten kegyelméből, aki adott egy Kollégiumot még a reformáció kezdetén, mely alapításától kezdve napjainkig nemcsak kitűnő tanárokkal, haladó eszmékkel, hagyományokkal rendelkezett egyházi és oktatási területen, de a szellem fellegvára, ha kell: bástya, ha kell: me1 ÚJSZÁSZY Kálmán: Útkeresés. (Gondolatok a Népfőiskola kérdésében.) kézirat, 1- 2.0. SRKTGY Adattára.