Sárospataki Füzetek 6. (2002)
2002 / 2. szám - CENTENÁRIUM - Horváth Erzsébet: A pataki Teológia sajátosságai az 1930-as években
Újszászy Kálmán számos írásában foglalkozott a faluval, a faluszemináriumi munka elvi és módszertani kérdéseivel, így: A falu. Útmutatás a falu tanulmányozásához 1936-ban, mely vezérfonalként készült a kérdőívek kitöltéséhez, A falunevelés szellemi alapjai 1938- ban, mely egyben disszertációja volt az egyetemi magántanári képesítéséhez és 1937-ben a Kultúra, nemzet, falu. A kultúra és a nemzet kapcsolatáról a következőket írja: „Nincsen kultúrája egy földrésznek, nincs nemzetek közötti vagy egyetemes emberi kultúra, mint ahogyan nincsen kultúrája egy társadalmi képződménynek, például osztálynak se. Ahol ilyenekről beszélnek, ott a kultúra alatt valami mást, rendszerint civilizációt, tehát éppen kultúranélküliséget értenek. Ez is egyik magyarázata annak, hogy civilizáció és kozmopolidzmus édestestvérek. A kultúra, ami mindig rendszer s mint ilyen, a szellem történése, egyedül a nemzetben lehetséges. ... a kultúra a nemzet testetöltése, nemcsak azt jelend, hogy kultúra nincsen nemzet nélkül, hanem azt is, hogy nemzet sincs kultúra nélkül. Csak ahol kultúra van, ott van nemzet. Egy nemzetközösség mindig kul túrközösség.”1 Az egyház és a kultúra kapcsolatáról és összefüggéséről úgy ír, hogy az nem veszítette el érvényességét mind a mai napig:” Valamint nemzet, úgy kultúra sincsen egyház nélkül...Ahol nincs egyház, ott nemcsak a nemzet szűnik meg..., hanem a kultúra is megszűnik és helyén civilizáció támad. Az egyház tehát mindig kultúrát szül. Történését mindig köved a kultúra történése...A kultúranélküliség semmiféle állapotában nem bírja meg az egyházat.”1 2 Ilyen előzmények után szinte természetes volt, hogy sárospataki talajon nő ki, szökken szárba és virágzik ki a népfőiskolái mozgalom hazánkban több évtizedes próbálkozása után 1936-ban, és nyert olyan lendületet, melynek hatása kiterjedt az egész országra. Az 1930-as évek meghatározó eseményévé lett a Teológia által megszervezett népfőiskolái munka, melynek közveden előzménye az 1935-ben elindított nyári munkatábor volt. A munkatábor elgondolása nem közvedenül a tanári kartól származott, hanem maga a teológus ifjúság már két esztendeje foglal1 ÚJSZÁSZY Kálmán: A falunevelés szellemi alapjai, Sárospatak, 1938. 30. 2Uo. 107.
